Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

KABA ESZTER: Fáy András baráti társasága

ismert gazdag matfóna tartottak együtt a Somlyó felé. Deák hamarosan lenyes egy hosszú ágat, nemzeti lobogót rögtönöz össze a maga és Vörösmarty zsebkendőjéből és a Csapó Mariska zöld nyakravalójából, feltűzi a legmagasabb csócsta és a széllel vidáman lengő nemzeti színekkel üdvözölteti a nemzet nagy bajnokainak étkezését. Deák Ferenc ezúttal is, mint mindig, kitüntető meleg vonzalmát Kossuth Lajos és gyengéd figyelmét családja iránt. A szüreti ízes étkekkel gazdagon megrakott ebédlő-asztal fejéhez is ő vezette karon Kossuth nejét, s azután szerényen meghúzódott annak végén a fiatalság soraiban."

4 Az 1840-es évek végén Fáyt egészségi állapota (egyre romló látása, ízületi bántalmai) arra kényszerítette, hogy némileg visszavonuljon a közélettől. A sajtó ugyan még az ötvenes években is tudósított az András-napi estélyektől

5 vagy Ferenczy István Fáynál tett látogatásáról,

6 de a szabadságharc bukása és az azt követő időszak a végét jelentette a fóti szüreteknek s Fáy-ház vendégeskedéseinek is. Fáy András emlékkönyve A sajtóidézetekből is látható, hogy a reformkori Pest értelmiségi társaságának színe-java bejáratos volt a Fáy családhoz. Ezért nagy jelentőségű az a két kötetből álló emlékkönyv, amely az Országos Széchényi Könyvtát kézirattárában található, s egykor Fáy András tulajdonát képezte

7

. A benne lévő, 79 személytől származó bejegyzést örömmel forgathatja minden olvasó és a személyek. Életrajzi adatainak vizsgálata reprezentatív mintaként szolgálhat a korabeli város köz- és társaséleti vetető rétegének összetételére nézve. Alásfelől maga a vizsgálati módszer próbálkozás arra, hogyan lehet adatszerűen is megragadni e társas csoportok résztvevőinek jellemzőit. Az itt következő eredmények megerősítik azt a különböző memoárokból, levelezésekből, újságcikkekből, valamint a szakirodalomból kirajzolódó képet, amely társaság összetételét, nyitottságát, szellemi színvonalát és irányulását mutatja. A vizsgálat a beíró személyek születési idejére, helyére, foglalkozására, valamint a 4 Vasárnapi Újság. A fóti dal jubileuma. 5 „Közelebb múlt nov. 29-én, mint sz. András napja előestéjén, kedélyesen vidám estélyi körben több tisztelői jelentek t. barátunk Fáy Endre úrnak, irodalmunk e nagyérdemű veteránjának névnapi üdvözlésére házánál. Növelé a társalgás élvezetét a hölgyek és leányok szép koszorúja, kik tiszeteletök s nemzeti irodalmunk iránti szent vonzalmuk adóját szinte örömmel vivékaz est ünnepeltjének. A vendégek közt volt Markó Károly úr is, fia a világhírű tájfestészetének, ki még a városunkban mulat." Divatcsarnok, 1853. e „T. barátunk és munkatársunk Fáy Endre úrnál néhány hét óta mulat már Ferenczy István szobrászművészünk. Ha jól hallottuk, a derék művész ő Exllja Forray-Brunszvik gfnőtől nagyobbszerű szobrászmunkát fog elvállalni. Talán gf. Forray Iván, e jeles család tavaly elhunyt utolsó férfiivadékának fehér márványba vésendő mellszobra lesz az, amelynek mintája a t. gfnő ő Exllja fényes termeiben máris látható?" Divatcsarnok, 1853. 7 Az emlékkönyv Fáy András anyagában található, jelzete Qu. H. 1938. 8 Badics Ferenc: Fáy András életrajza. Bp., a Magyar Tudományos Akadémia kiadása, 1890., Fábri Anna: Az irodalom magánélete. Irodalmi szalonok és társaskörök. Bp, Magvető, 1987. 611-643. old.