Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
KALLA ZSUZSA: „Kellemetes társalkodású 's nem üres beszédű ember."
ten terhesnek érzi Bártfay. A világ távolabbi pontjaival való kapcsolattartás érzését nyújthatta viszont szerteágazó, intenzív levelezése, az a sűrűség, ahogyan kapta és továbbította a felsőmagyarországi, szatmári, békési híreket. A napló helyszíne, a megörökített események kötüli díszlet: Bártfayék otthona. Nem a szalon klasszikus időszakának külső Üllői úti, egy konyhakertet is magába ölelő földszintes palotája, ezt az 1838-as árvíz mint a napló drámai feljegyzéseiben végigkövethetjük - elsodorta. Csaknem minden ingóságukat elvesztve ideiglenes, majd csakhamar végleges otthonukat a belvárosi Károlyi-palota oldalszárnyában alakítják ki. A biedermeier polgár, Bártfay számára rendkívül fontos az igényes környezet. Feltűnő, hogy míg az öltözködés, étkezés szférájában egyfajta vállalt puritanizmus, egyszerűség hangsúlyozódik, addig a bútorok, képek kiválasztása, beszerzése, megfizetése komoly fejtörést, nem kis áldozatot jelent Bártfayéknak. A lakás fontos díszítőeleme lehetett a meglehetősen nagyszámú kép: számos bejegyzés szól az árvízben eliszapolódott festmények tisztíttatásáról, kereteztetésről, aranyoztatásról, a képek zsinórjairól. Magát Bártfayt természetesen leginkább az általa megrendelt képek jellemzik: Anton Einsle klasszikusan kiegyensúlyozott, harmonikus Kölcsey mellképe, Barabás Miklós közvetlen, lírai 18 A Károlyi-palota leírását Id. Honderű 1843.1. 210-212. old. idézi T. Ridovics Anna: Magyar Irodalom Háza, Károlyi-palota. Bp., 1998. 11-13. old. 19 Éble Gábor: A Károlyi grófok nagykárolyi várkastélya és pesti palotája. Bp., 1893.; Révhelyi Réh Elemér: Az Egyetem-utcai volt Károlyi-palota építésének hangulatú Vörösmarty porttéja, Wesselényi Miklós romantikus, erőteljes, a nagyformátumú egyéniséget jelző olajképe és Deák Ferenc higgadt, sztoikus nyugalmat sugárzó figurája. Bizonyára féltve őrzött emléke volt korán elhunyt barátja, Kisfaludy Károly kevés ránk maradt műveinek egyike is, a Tengeri vész. A hozzá legközelebb állókból alakítja ki „személyes panteonját" mintegy körülvéve magát élő és elhunyt, közel és távollevő szellemi példaképeivel, ezzel biztosítva állandó, étzelmileg támogató jelenlétüket. A napló időszakában készült el a palota 1837-ben költöznek be Károlyiék - grófi lakosztálya és a könyvtárterem, 183940-ben a díszterem és a szalonok, az ünnepélyes házavatóra egy évvel később kerül sor 18 . A palota különleges, egyedi berendezésének kialakításában fontos szerepe volt annak is, hogy a Károlyi-házaspár Párizst tekinti második otthonának. 1837-ben a beköltözés előtti telet is ott töltik, ekkor választják ki a a selyemszöveteket és a bútorokat. Az építkezés 240 ezer váltóforintos költségéből 14 ezret tesz ki a belsőépítészeti kialakítás. 19 A máig legnagyobb belvárosi kert - nagy kincs a zöldterületekben szűkölködő Pesten -, az egzotikus virágokat őrző üvegház, az esti hűsölést lehetővé tevő gázvilágítás is vonzza a látogatókat. Bártfay egyik feladata a grófi család vendégeinek kalauzolása. A látogatások figyelemreméltóak: története. In: Tanulmányok Budapest Múltjából, //. 1933.87-103. old.; Bibó István: Az egykori Károlyi-palota (Bp. V. Károlyi M. 16.) építésének története. In: Építés és Építészettudomány XV. 1984/1 -2.195-248. old.; Dávid Ferenc - T. Ridovics AnnaM Károlyi-palota rekonstrukciója. Tudományos dokumentáció, 197. old.
