Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

KALLA ZSUZSA: „Kellemetes társalkodású 's nem üres beszédű ember."

ánnyal együtt megjelenik a várakozás, a várakoztatás helyzete is. Az igazi „naplopás", az időkitöltés alig-alig fellelhető a bejegyzésekben. „Délután a' Cancellariában pipa 's beszéd közt töltöttük az időt. Időtöltésből tarokoztunk." Az „idő" szó négyféle jelentése szetepel a szövegben: időpont, időtartam, korszak, s a leggyakoribb - az időjárás. Bár a városi életmód kevésbé igényli a természeti időciklusok figyelemmel követését, a naplóban a hőmérséklet, a csapadék feljegyzése mégis gyakotlati szempontú - alapvetően meghatározza a nappal kapcsolatos terveket, a kimozdulást. „Nem menék színházba leginkább a' kedvetlen idő miatt / igen szép lágy őszi idő volt, kihúzott szobámból sétálni." Az időjárásról szóló bejegyzések feltűnően részletesek - „Az idő nap alatt változó estve erős szél kerekedett 's a' sarat derekasan szárította 's űzte a' felhőket, mellyek közül a' hold fénylett ki 's itt-ott csillagok tündöklenek" -, az idő leírása gyakran érzelemteli, valószínűleg erőteljesen befolyásolja Bártfay hangulatát: lehet untató, kedvetlen, rút, kellemetlen, cudar, gonosz - máskor szelíd, szép, kedvező. „Jókor fölébredvén örömmel tapasztalam, hogy reggeli 5kor már világosodik. Háló szobánk kelet felé állván, gyönyötűn lövellt be az ablakon a' kelő nap' rózsafénye / mi a' sok komor idő után kellemetes érzést getjeszte. Eszembe jutott, hogy a' tavasz kezdődik, 's eszembe Gőthe' verse: 'Wie im Morgenglanze du schön mich anstrahlst, Frühling, Geliebter!" [Ganümidész. „Hajnali glóriádban, hogy körülizzol, Tavasz, te drága!" Szabó L. ford.] A napkelte-napnyugta időpontja, a természetes világosság hosszúsága befolyásolja a munkavégzést. Hivatalos munkát Bártfay gyertyafénynél már nem végez, alkonyat után társasági élet, olvasás, levél-naplóírás várja. „Midőn szobámbajövék nem sokára sötétedni kezdett nem sokára félben kelle hagynom dolgaimat járkáltam egy ideig föl-alá 's gondolkodtam. Később gyertyát hozatván e' sorokat írtam. / Örömmel vevém észre, hogy már félhatig annyira világos, hogy írni, olvasni lehet." A pontos időmegjelölés ritka a naplóban, az egész órák, napszakok szerint tagolódnak a bejegyzések, de Bártfay életformájának kiszámíthatósága, a napok számára egyszerre nyugtató és nyomasztó egyformasága miatt összeállítható életük általános rendje. Az 1838-42 közötti években már nyoma sincs a pezsgő szalonéletnek, a nőtlen, fiatal barátokból estéiket otthon töltő, megállapodott férfiak lettek, Bártfay is távolságtartóbbá, visszahúzódóbbá vált. A család korán kel, a ház asszonya a 6 órás misét látogatja, sokszor már reggelinél az asztalon áll a frissen szedett virág a régi ház kertjéből. A korai ébredés erkölcsi kérdés is, Bártfay megönti, megszidja Lenit, lustálkodásra hajlamos nevelt lányát. Mát a gyors és szűk körben töltött reggeli, sőt öltözködés közben is fogad ügyfeleket, ha szükséges. „Schedel jöve hozzám még reggelizés előtt ismét a' pénz miatt zaklatni." A gazdasági, jogi ügyek, szerződések, a hivatalos levelezés java részét általában délelőtt intézi el, de szükség szerint eljár magánügyeiben is. A nap kitüntetett családi és olykor társasági eseménye Bártfayéknál az ebéd. A házaspár szinte mindig otthon eszik. A hozzájuk rokoni, baráti szálakkal kötődők, illetve alkalmi vendégek jönnek el az 1 órakor tá-