Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
SZALAI ANNA: Hagyomány és újítás
hanem gettóközösségi okok miatt is fönntartja a hivatalos kapcsolatot, de megszűnik köztük a baráti és a családi érintkezés is. Emiatt érinti Joelt olyan meglepetésszerűen Uriel Gábor váratlan látogatása, azon a vasárnap estén, amelyen az egész közösség életét érintő fenyegetettség megszüntetésének tervével foglalkozik. Mailech kezdeményezése — hogy a nyúlbőrárus Aba bácsit, az örök bolygó vándort, állandó lakhelyről szóló igazolással hozza ki a börtönből, és ezzel mentse meg az újabb elzátásoktól - rávezette Joelt az egyetlen ésszerű megoldásra: a különféle kihágások miatt rövidebb-hoszszabb időre börtönbe vetett zsidókat nem kihozni kell onnan, hanem lehetőség szerint csökkenteni az okokat, melyek miatt bekerülnek. Dvóra, többek társaságában, éppen egy beadvány megfogalmazására készül, amikor Uriel Gábor és a csendesek vezetői váratlanul megjelennek náluk. Uriel Gábor is közösségi ügyben fáradozik. A helytattótanács jóváhagyásával idén a csendesek írják a diétának szóló kérvényt, s ennek megfogalmazásához kérik Dvóra segítségét. A csendesek és a hangosak politikai nézetei 45 Uriel Móric és Gábor alakját Kaczér Ullmann Mózesről (Móric János 1782-1847) és Ullmann Gáborról (1792-1837 k.) mintázta. Ullmannt saját nevén is említi, Három a csillag, 226. old. Ullmann Mózes 1805-ben nyer türelmi jogot Pesten. 1806-ban megházasodik. Terménykereskedő, kincstári szállító a francia háborúk idején. Kikeresztelkedése családi konfliktushoz vezet, felesége megmarad a zsidó vallásban. Kétévi különélés után 1832-ben elválnak, még ebben az évben újra megnősül. Zsidó hiten maradt testvéreivel fenntartja az üzleti kapcsolatot. A harmincas évektől főleg hitelügyekkel foglalkozik. Ullmann Gábor 1830-ban folyamodik kézműáru-nagykereskedő jogért. Apja üzletében tanulja és gyakorolja, majd külföldön folytatja üzleti ütköznek Joel és Gábor vitájában, egyikük a fokozatosan megszerzendő jogokért, másikuk a teljes jogegyenlőségért készül beadványt fogalmazni. A váratlan látogatás természetesen eredmény nélkül zárul, Joel indulatosan tiltakozik az ellen, hogy Dvóra a csendesek segítségére legyen. Mégis, a Dvóra és Gábor közti udvariaskodó párbeszéd Pest legjobb kávéjáról és a legújabb meisseni csészékről ártatlan befejezést adott volna az egykori barátok közösségi ügyek ürügyén, de a magánélet színtetén való meglepetésszerű találkozásának, de elhangzik Gábor egy Joelnak címzett szándékosan bántó, éles megjegyzése, amely - bár igazi értelme csak következő, végzetes és utolsó találkozásuk alkalmával derül ki - a kettejük közti szüntelen feszültséget jelzi. Utolsó találkozásuk a cselekmény egy következő fordulópontja. Ekkor Joel keresi föl váratlanul Uriel Gábort a lakásán, de nem közösségi, hanem családi ügyben. Nem örök és befejezhetetlen vitájukat akarja folytatni, hanem segítségért fordul hozzá. Megalázkodik elrugaszkodott barátja előtt, amikor arra kéri, igazolja, hogy Mailech a Bácskai-udvar tevékenységet. 1823-tól Pesten testvére, Mózes kereskedésében üzletvezető, majd megnősül (felesége testvére, Mózes lánya) és önálló lesz. Terménykereskedő, a legnagyobb adófizetők közé tartozik. 1830-tól a hitközség elöljárója, majd elnöke (1833-1836). Denhof kántort Bécsbe küldi Sulzerhoz tanulni. Lásd Bácskai Vera: /I vállalkozók előfutárai. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1989, 141-153. old.; A zsidó Budapest, 113, 356, 439. old. 40 „Az örök tréfacsináló, Gottlieb Saphir, kinek élces és frivol kiszólásait a gettó még évtizedekig idézte, ezt az esetet a következő mondásában örökítette meg: 'Móric kivezette Mózest Izraelből'." Három a csillag, 181. old.