Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

SZALAI ANNA: Hagyomány és újítás

hanem gettóközösségi okok miatt is fönn­tartja a hivatalos kapcsolatot, de megszűnik köztük a baráti és a családi érintkezés is. Emiatt érinti Joelt olyan meglepetéssze­rűen Uriel Gábor váratlan látogatása, azon a vasárnap estén, amelyen az egész közösség életét érintő fenyegetettség megszünteté­sének tervével foglalkozik. Mailech kezde­ményezése — hogy a nyúlbőrárus Aba bácsit, az örök bolygó vándort, állandó lakhelyről szóló igazolással hozza ki a börtönből, és ez­zel mentse meg az újabb elzátásoktól - ráve­zette Joelt az egyetlen ésszerű megoldásra: a különféle kihágások miatt rövidebb-hosz­szabb időre börtönbe vetett zsidókat nem kihozni kell onnan, hanem lehetőség szerint csökkenteni az okokat, melyek miatt beke­rülnek. Dvóra, többek társaságában, éppen egy beadvány megfogalmazására készül, amikor Uriel Gábor és a csendesek vezetői váratlanul megjelennek náluk. Uriel Gábor is közösségi ügyben fáradozik. A helytattó­tanács jóváhagyásával idén a csendesek írják a diétának szóló kérvényt, s ennek megfo­galmazásához kérik Dvóra segítségét. A csendesek és a hangosak politikai nézetei 45 Uriel Móric és Gábor alakját Kaczér Ullmann Mózesről (Móric János 1782-1847) és Ullmann Gáborról (1792-1837 k.) mintázta. Ullmannt saját nevén is említi, Három a csillag, 226. old. ­Ullmann Mózes 1805-ben nyer türelmi jogot Pesten. 1806-ban megházasodik. Terménykereskedő, kincstári szállító a francia háborúk idején. Kikeresztelkedése családi konfliktushoz vezet, felesége megmarad a zsidó vallásban. Kétévi különélés után 1832-ben elválnak, még ebben az évben újra megnősül. Zsidó hiten maradt testvéreivel fenntartja az üzleti kapcsolatot. A harmincas évektől főleg hitelügyekkel foglalkozik. ­Ullmann Gábor 1830-ban folyamodik kézműáru-nagykereskedő jogért. Apja üzletében tanulja és gyakorolja, majd külföldön folytatja üzleti ütköznek Joel és Gábor vitájában, egyikük a fokozatosan megszerzendő jogokért, mási­kuk a teljes jogegyenlőségért készül bead­ványt fogalmazni. A váratlan látogatás ter­mészetesen eredmény nélkül zárul, Joel indulatosan tiltakozik az ellen, hogy Dvóra a csendesek segítségére legyen. Mégis, a Dvóra és Gábor közti udvariaskodó párbe­széd Pest legjobb kávéjáról és a legújabb meisseni csészékről ártatlan befejezést adott volna az egykori barátok közösségi ügyek ürügyén, de a magánélet színtetén való meglepetésszerű találkozásának, de el­hangzik Gábor egy Joelnak címzett szándé­kosan bántó, éles megjegyzése, amely - bár igazi értelme csak következő, végzetes és utolsó találkozásuk alkalmával derül ki - a kettejük közti szüntelen feszültséget jelzi. Utolsó találkozásuk a cselekmény egy kö­vetkező fordulópontja. Ekkor Joel keresi föl váratlanul Uriel Gábort a lakásán, de nem közösségi, hanem családi ügyben. Nem örök és befejezhetetlen vitájukat akarja folytatni, hanem segítségért fordul hozzá. Megalázko­dik elrugaszkodott barátja előtt, amikor arra kéri, igazolja, hogy Mailech a Bácskai-udvar tevékenységet. 1823-tól Pesten testvére, Mózes kereskedésében üzletvezető, majd megnősül (felesége testvére, Mózes lánya) és önálló lesz. Terménykereskedő, a legnagyobb adófizetők közé tartozik. 1830-tól a hitközség elöljárója, majd elnöke (1833-1836). Denhof kántort Bécsbe küldi Sulzerhoz tanulni. Lásd Bácskai Vera: /I vállalkozók előfutárai. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1989, 141-153. old.; A zsidó Budapest, 113, 356, 439. old. 40 „Az örök tréfacsináló, Gottlieb Saphir, kinek élces és frivol kiszólásait a gettó még évtizedekig idézte, ezt az esetet a következő mondásában örökítette meg: 'Móric kivezette Mózest Izraelből'." Három a csillag, 181. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom