Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

LÁSZLÓ FERENC: Evangélikus társasélet a reformkori Pest-Budán

rektori tisztség vagy éppenséggel az akadémiai tagság jelentette, hanem egy teljességgel informális viszony. Schedius ugyanis előbb magyartanára, majd belső bizalmasa lett a hazai evangélikusság „védangyalának", József nádor harmadik feleségének, Mária Dorottyának.

5 A közszeretetnek örvendő nádorné, ez a mélyen vallásos, s az evangélikus egyházhoz eltéphetetlen kötelékekkel kapcsolódó asszony mindent elkövetett a hazai evangélikusság felvirágoztatása, hitsorsosainak támogatása érdekében. A württembergi uralkodócsaládból származó Mária Dorottya 1819-es házasságkötését és Budára költözését követően, mondhatni azonnal kiépítette kapcsolatait felekezetének elsősorban pestbudai illetőségű elitjével: Schedius Lajossal, a gyülekezet lelkészeivel (Kalchbrenner Józseffel, Lang Mihállyal, Ján Kollárral, majd később Székács Józseffel és Bauhofer Györggyel), valamint az evangélikus iskola tanáraival, elsősorban Kánya Pállal. Ez a kapcsolat pietista szellemiségű közös bibliaolvasásokban és áhítatokban éppúgy megtestesült, mint puritán, ám meghitt vendéglátásokban. Az ilyen társaséleti események, valamint Mátia Dorottya buzgó pártfogása és kezdeményezései (például a budai gyülekezet életre hívása vagy a skót zsidómisszió megtelepítése), az általa irányított Budai, illetve Pesti Jóltevő Asszonyi Egyesület enyhe evangélikus dominanciája, nemcsak etősítették az éppen csak formálódó evangélikus elitet, s az evangélikus elit 5 A Mária Dorottyára vonatkozó adatok forrása: Mária Dorottya, az utolsó magyar nádorné élete képekben = Erzherzogin Marie Dorothea. Összeáll, és az előszót írta Fabinyi Tibor; [lord. Albrecht Friedrich], Bp., Enciklopédia, 1997.; Payr Sándor: Mária társaséletét, de nagyban emelték rangját, ptesztízsét is. Mária Dorottya buzgó pártfogásának érzékeltetéséte álljon itt az alábbi rövid történet, amely egy bizalmas társaséleti pillanatképet tár elénk Mátia Dorottya és Schedius főszereplésével! Az evangélikus Döbrentei Gábor 1822-ben Arpádia címmel mulattató folyóiratot kívánt kiadni, s hogy az engedélyezési folyamat meggyorsíttassék, igénybe vette Schedius segítségét. Döbrentei így itt erről Kazinczy Ferencnek: „Prof. Schedius ki a Palatinának Magyar Nyelv tanítója, eléhozta a' dolgot 0 Herczegségének, ez tenyerébe tapsolva fogadta. Olvasónénknak ajánlá magát. Instántiánk beadásával késvén holmik miatt, a' Palatina kérdezé Schediust, hogy miért nem megyünk a Herczeghez, holott vár."

6 Az Arpádia végül mégsem jelent meg, mert Döbrentei Gábor időközben megváltoztatta terveit, ám a történet így is jól jelzi, mennyire eredményesen érvényesíthette Mária Dorottya és Schedius, s rajtuk keresztül a korabeli pest-budai evangélikus elit céljait, szándékait. A fentebb elmondott előtörténet, illetőleg a körülmények ismeretében talán már valamivel kevésbé tűnik föl meglepőnek a tény, hogy a pest-budai, pontosabban a Pest-Budán megtelepedő evangélikusság a felekezet otszágos - tíz százalék alatti számarányát messze meghaladó mértékDorottya nádorasszony, egykorú napló és eredeti levelek tükrében. 1908. 6 Kazinczy Ferenc levelezése. XVIII. k. Kiadta dr. Váczy János. Bp., 1907. 85. old.