Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

MAGYAR ERZSÉBET: Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században

A dunagőzhajózási társulat 9 gőzhajót állított vízre. Köztük volt néhány a nagy utasszállító hajókból, melyek 1000-1200 embert fölvehetnek. Délelőtt alig ment ki számottevő közönség a szigetre, de ebéd után azonnal megindult a népáramlat. Az ünnepi díszbe öltöztetett (éjszakára kivilágított) szigeten katona- és cigányzenekarok, a kor jeles művészeit felvonultató hangverseny, majd táncvigalom fogadták az ide látogatókat. Ilyen, népünnepélyhez hasonló, jótékonysági célú alkalmakra azonban itt csak kivételesen került sor. A sajtóban számos cikk - elismerve és méltatva szépségét - helytelenítette a sziget elitjellegét. Többek között Vajda János is fölvetette ezt a problémát a fővárosi mulatóhelyekről írott cikkében: „Az egyedüli hely, ahol a főváros lakója friss egészséges levegőt kaphat közelben, a Margitsziget. Az már való, hogy ily felséges, szinte tündérinek mondható hellyel kevés világváros dicsekedhetik. De ez az alantibb rétegnek nagyon is elegáns és drága. Nagy szerencse, hogy ilyen is van egy, a módosabb, finomabb közönség számára; de a nagy tömegnek, a közönségesebb, alantibb rétegnek, mely a fűben hemperegni, fesztelen mulatni szeret, és pedig olcsón vagy éppen ingyen, nem alkalmas."

93 Az 1890-es években felvetődött a főhercegi családnak jelentős anyagi terhet jelentő sziget eladásának gondolata. Benedek Elek számos javaslatot felvető írása

94 jelenével és jövőjével is foglalkozott. Véleménye szerint 92 U.O. 93 Vajda János: Mulatóhelyeink a fővárosban. Vasárnapi Újság, 1880. július 25. (30). 486. old. 94 Benedek Elek: A Margitsziget eladó. Fővárosi Lapok, 1894. 2105-2106. old. elsőként a látogatói kör exkluzivitásán kellene változtatni. Szorgalmazta, hogy a főváros ragadja meg a felkínált lehetőséget, s „a nagyközönség" számára vásárolja meg a szigetet, ne engedje, hogy a főherceg - eredeti szándéka ellenére - kénytelen legyen esetlegesen vállalkozók kezére adni, miáltal még kevésbé válna elérhetővé a kispénzű látogatók számára. (Élelmes befektetők már tervbe is vették, hogy nemzetközi játékbarlanggá alakítják.) Benedek Elek meggyőződése szerint azért szükséges a Margitsziget közpark jellegének erősítése, mivel a Városliget csaknem áldozatául esett az ott rendezett, illetve rendezés alatt álló kiállításoknak. Minthogy jellegét tekintve a sziget két részre oszlik, ezért kettős karakterét is könnyű lenne megtartani, továbbra is egyszerre lehetne üdülő- és kirándulóhely. Végre játszóhelyet biztosíthatna a gyermekeknek, hiszen a Múzeum-kertben, az Erzsébet-téren valamint a József [nádor]-téren sem játékra, sem a kimerítő sétát követő megpihenésre nem nyílik lehetőség a túlzsúfoltság miatt. A kispénzű, sokgyermekes családok számára csak a Svábhegy és a Zugliget kínálkozik kirándulóhelyként, azonban nagycsaládok esetében ez is túl drága, az odajutás is nehézkes. Javaslatait ezekkel a megjegyzésekkel zárja: „A főváros atyáitól függ, tenyerükön a kész alkalom, hogy helyrehozzák némiképp mindazt a vétket, mit a főváros közönségének egészsége ellen elkövettek. Az ők kötelességük, hogy visszaadják nekünk a Margitszigetben azt, mit itt is, 95 „A főherceg ráfizet s még az a vigasza sem lehet, hogy legalább a nagyközönségért hozza meg évről-évre a nagy áldozatokat, mivel a Margitszigetet csak a módosabb közönség látogathatja." U.o.