Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

MAGYAR ERZSÉBET: Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században

látogatását. Ami pedig nem lenne konkurencia, hanem »jó üzlet« mindkét fürdő , 4 »73 szamara. Amint arról számos korabeli cikk is beszámolt, elsősotban a tehetősebb rétegek engedhették meg maguknak a sziget látogatását: „Alég a közönségről írok néhány sort. Taschler úr, ki gyakran megfordul a Margitszigeten is, hol szokott jó kedélyével mindig csinál valami tréfát, a következőleg jellemezte a két fürdő közötti különbséget. A Császár fürdői vendégek minden két nap egyszet váltanak inget, a Margit fürdőiek ellenben mindennap kétszer váltanak inget. Es ez az összehasonlítás ráillik mindenre; a Császár fürdőben minden két nap meghúz a pincér egy forintig, a Margitszigeten pedig minden nap két forintig sat.. ."

74 A szárnyhíd megépítésének halogatását anyagi okok mellett, a pihenőhely elitjellegének fenntartása is indokolta (hasonló érvek merültek fel, a technikai indokok mellett, az Árpád-híd tervezett megépítése előtt is): „A főherceg teljesen nyilvános jelleget szánt a szigetnek, olyat, hogy oda mindenki elmehessen, olyan is, akinek nehezére esik családostul együtt a hajó vitelbérét megfizetni. A Matgit-híd tehát úgy épült, hogy arról le lehessen jutni a szigetre. (...) /V lejárat építése egyelőre abbamaradt. Úgy tetszett, hogy a sziget látogatottságát nem fölösleges a védelem alá venni, melyet a hajóközlekedés nyújt, kivált mió73 Mikszáth Kálmán: Összes müvei (57. k.). Cikkekés karcolatok. Tárcák. 1879, Szegedi Napló, Császárfürdői levél - július 17-én. 74 U.O. ta a Margitszigetet mint nyaraló helyet és fürdőt egyre sűrűbben lakják vendégek."

75 A Margitsziget a század második felében végrehajtott fejlesztések nyomán a főváros legnépszerűbb és legsokrétűbb üdülési és szórakozási lehetőségeket kínáló parkjává vált. Az Orczy-kertet periférikus elhelyezkedése miatt elsősorban a közelben élő, kevésbé módos rétegek használták, amit a Ludovika Akadémia mindinkább korlátozott, oktatási céljaira fenntartva a kertet. A Városliget látogatóközönsége, noha térben és gyakran időben is elkülönülten, a társadalom minden rétegét felölelte. A Margitsziget látogatói azonban, a Városligethez képest, néhány kivételes alkalomtól eltekintve, jóval szűkebb kötből kerültek ki. Egy 1881-ben megjelent angol útleírás szerzője is szembeszökőnek találta a különbséget a Városliget és a Margitsziget látogatóközönsége között. Ellentétben a Liget jóval hangosabb népmulatságaival: „Itt teljesen más típusú, a nilodmirart osztályába tartozó kirándulók lelik csendesen örömüket; szórakozásuk egyetlen forrása egy katonazenekar." A Buda-Pest egyik nevezetességének számító szigetet számos előkelő és neves személyiség kereste fel itt-tartózkodása során. Még kiépítését megelőzően Richard Wagner tiszteletére rendezett itt majálist 1863. július 21-én a Pestbudai Csónakda. A tulajdonosoknak, a főhercegi párnak is kedvelt pihenőhelye volt. József főherceg nem csupán a kertészeti munkálatokat követte figyelemmel, híres rózsagyűjteményét 75 Pártényi J.: A Margitsziget. In: Kertészeti Lapok, 1894. 226. old. 76 [Mazzuchelli, Nina Elizabeth]: Magyarland. London, Sampson, 1881.144. old.