Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
MAGYAR ERZSÉBET: Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században
vajat, kenyeret lehetett kapni, mást semmit. Rendesen itt települt a közönség." Igazán népszerűvé azonban akkor vált a sziget, amikor 1867-ben József főherceg megörökölte és megindította nyaralóteleppé való kiépítését. József nádor kisebbik fia, a családi hagyományokhoz hűen komoly fejlesztésekbe fogott. Mindebben meghatározó szerepet játszott a már régóta ismert melegforrások feltárása és kiépítése. Hasznosításuk gondolata József nádor idejében is felvetődött, amit különösen második felesége, Hermina szorgalmazott - mindez azonban akkor egyelőre csak terv maradt. 1856-ban a Vasárnapi Újság az alábbi beszámolót közölte a sziget közelében található úgynevezett Forrás/Fürdő-szigetről: „A természettudományi társulat titkára dr. Szabó a Duna alacsony állását felhasználván, kirándulást tett a Margit szigeten felül eső forrás szigetre, mely az ó-budai nagy sziget és pesti partok közt csak akkor látható, ha a Duna nagyon sekély. Ezen 30 négyszögölnyi homoksziget tele van meleg forrásokkal, melyek itt-ott csoportot képeznek. Szabó úr 17 forrás hévmérsékletét mérte meg, s azt tapasztalta, hogy ez 11-nél 41°C, a többinél kevesebb." 59 István főherceg megbízásából a neves mérnök, Zsigmondy Vilmos 1866-67-ben végzett fúrásokat a szigeten, amelynek eredményeként először egy kezdetleges ivószoba, majd egy ivócsarnok létesült. 1868. május 13-án Ferenc József is felkereste a nemrég felfedezett gyógyforrást. Az ivócsarnok jövedelmét József főherceg a Magyar Gazdaasszonyok Arvaleányintézetének ajándékozta, s árvák mérték a vizet az ivókúrára oda látogatóknak. 61 A sziget további fejlesztéséhez is a források adták az alapot. A főherceg Ybl Miklóst bízta meg a fürdő, szálloda, vízesés, a sziget déli részén pedig a nagyvendéglő 62 megépítésével. Ezzel egyidejűleg a parkgondozására is nagyobb figyelmet fordítottak, ami a gyakori áradások miatt is szükséges volt. A megújult sziget ünnepélyes felavatására 1869-ben került sor. Amint arról a Vasárnapi Újság, valamint a szigetnek szentelt különszáma is beszámolt, a nagyközönség előtt pünkösd napján megnyitott szigetet, a megelőző pénteken egy válogatott társaság már felkereshette, s voltaképpen ez volt az üdülőhely debütálása. A Klotild gőzhajó próbaútja címén néhány százan, elsősorban arisztokraták, de több jelentős közéleti személyiség is, mint például „egy mogorva kinézésű vén demokrata", a cikk szerzője is meghívást kapott. Nem leplezett elragadtatással számolt be a több milliós beruházással kiépített szigetről: „Én teljes életemben nagyúrnak bókot nem mondtam. Engedje meg, hogy kivételkép először és utoljára életemben, ezrek és ezrek nevében határtalan köszönetemet fejezzem ki József főhercegnek, a Margitsziget tulajdo58 Pártényi J.: A Margitsziget. In: Kertészeti Lapok 1894. 225. old. 59 Vasárnapi Újság, 1856. december 7. (49). BO Cursalon, 1869. Nr. 15, közli: Szent Margitszigeti Emlék. Souvenir von der Sct-Margaretheninsel. Bp., Eckstein, 1897. 56. old. ei Vasárnapi Újság, 1871. július 16. (29). 374. old. 62 Vadas Ferenc: A margitszigeti Nagyvendéglő. In: Ybl Miklós építész 1814-91. Bp., Hild-Ybl Alapítvány, 1991.89-97. old. 63 A Margitszigetről. Vasárnapi Újság, 1869. május 23. (21). 288. old.
