Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

MAGYAR ERZSÉBET: Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században

névnapi ünnepség, 1800. május 2-án), kirándulásokat, szüreti mulatságokat (1814-ben, a bécsi kongresszus idején I. Sándor, III. Frigyes Vilmos és I. Ferenc hármas uralkodói látogatása alkalmával). 1 Kotabeli beszámolók alapján párbajok, csónakversenyek és fürdőzések színtere volt. Az 1800. július 30-án Kufsteinből Pestre szállított Kazinczy Ferenc így emlékezik: „Kiköténk a Margitszigeten, s az engagirozott katonácska bemene a városba. Chipault kért, nyerjek engedelmet neki, hogy a Dunában megfetedhessen. - Bastendorf nem hajlék. Az a bohó ember keresztülússza a Dunát csak azért is, hogy Pestnek, Budának alkalmat adjon arról szólani. - De ha én is megferdem, ha én is felelek érte? - Úgy szabad. Chipault és én a Dunában valánk. •> 53 Hirgeist mellettünk sétált a parton." Hagyománnyá vált, hogy júliusban Szent Margit ünnepe alkalmából népünnepélyt tartottak a szigeten, amit a sziget számos egyéb nevezetessége mellett Ftanz Schams 1821-ben megjelent német nyelvű útikönyvében is figyelmébe ajánlott az ide látogatóknak: „Ez a kert minden év júliusában, a Margit-hét vasárnapján egy népünnepélynek ad helyet, amely abban különbözik a gellérthegyitől, hogy bár kevésbé népes, de annál kellemesebb élvezetet „54 nyújt. Az 1830-as években azonban, a nádor döntése értelmében, az okozott károk miatt a szigetet több alkalommal is teljesen elzárták a látogatók elől.

55 A 19. század első felében időszakosan változott, hogy Buda és Pest lakói szabadon felkereshették vagy teljesen lezárták a kirándulók előtt, illetve látogatását korlátozták. Gyakran csak a budai oldalról érkező hajók köthettek ki rajta, amint azt az 1830-as évek végén egy angol utazónő is feljegyezte: „... a fák és a szőlőtőkék között olyan nagy volt a kár, hogy [a nádor] kénytelen volt megtiltani a sziget látogatását a pesti oldalról, s a másik partról a belépést azokra az egyénekre korlátozta, akikről tiszteletreméltó megjelenésük alapján feltételezhető volt, hogy semmiféle kártékony tettre nem ragadtatják magukat." „A főváros válogatott látogatóinak kedvenc találkozó helye" József nádot halálát követően 1847-ben fia, István főherceg örökölte címét és birtokait, így a sziget is az ő tulajdonába került. Az 1848-as forradalom idején játszott szerepe miatt azonban elhagyni kényszerült az országot. A szigetnek a város életében való fontosságát mutatja, hogy 1849-ben Kossuth egy nyilatkozattal a népnek adomá51 Magyar Kurir, 1814. október 27., novemberi4. 52 Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? Bp., Fővárosi Közmunkák Tanácsa, 1931. 491. old, 53 Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója. Bp., Osiris, 2000.103. old. 54 Schams, Franz: Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungern. Pest, Hartleben, 1821. 55 Korn, Friedrich: Panorama von Ofen und Pesth. Leipzig, k.n., 1833. 6. old. 56 Pardoe, dulia: 77?e City of the Magyar, or Hungary and her instituons in 1839-1840. t. II. London, k.n. 1804.191-192. old.