Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
MAGYAR ERZSÉBET: Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században
„Egy korzó, amelyet minden oldalról víz vesz körül" A Margitsziget „Budapest tündérkertje! Egy darab a paradicsomból 39 - az édenkert tiltott fája nélkül. " „az a szépséges szemölcs {... mely] mintha zöldselyem hímzés volna az ezüstszalagon" 40 Jókai Mór és Mikszáth Kálmán jellemezte így a szinte egyedülállóan gazdag szépirodalmi hagyománnyal rendelkező, Árpádházi Szent Margit nevét a 14. század óta viselő szigetet, mely egykor a Nyulak szigete, Nagyboldogasszony-sziget, Úr-sziget, Budai-sziget, Duna-sziget, a tötök korban Lányok szigete, majd a 19. században, tulajdonosáról a Nádor/Palatinus-sziget néven is ismert volt. A fősziget és több kisebb sziget (Fürdő- valamint Festősziget) egyesítésének, illetve fokozatos kiépítésének köszönhetően ma Budapest második legnagyobb területű parkja, amely eredeti rendeltetését az átalakítások ellenéte is leghívebben őrzi. A gazdag történelmi múlttal rendelkező, később vitatott hovatartozású sziget már a 19. század első felében is ismert és népszerű kirándulóhely volt. 41 Többszöri lezárását követően csak a 19. század utolsó harmadá39 Jókai Mór: Budapesti élet. \n:Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben, t. IX. Magyarország t. III. Bp., Magyar Királyi Állami ny., 1893.142. old. io Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász. Bp., Móra, 1980. 36. old. n Baedeker, Kart. Handbuch für Reisende durch Deutschland und den Österreichischen Kaiserstaat. tói vált a budapesti társasélet meghatározó, külföldön is ismert színterévé. A főváros legnagyobb szalonjának, korzójának is nevezték: „(...) a sziget nem volt egyéb, mint egy olyan korzó, amelyet minden oldalról víz vesz körül." 42 A Margitszigethez hasonló példát keresve a Monarchia jelentős városaiban, párhuzamként a korabeli tátsaséletben szintén jelentős szerepet betöltő prágai szigeteket (Zsófia/Szláv-sziget, Lövész-sziget, Stvanice/Állathajszák szigete) említhetjük. 43 A 19. század folyamán élénk, változatos társaséletnek nyújtottak teret, egy-egy funkcióra specializálódtak, s általában véve látogatóközönségük a társadalom minden rétegét felölelte - természeti adottságaiknál fogva azonban nem tudtak magukba sűríteni olyan sokrétű szetepköröket, mint a Margitsziget. Számos korabeli szerző, a sziget szépségeit ecsetelve, Budapest más parkjaihoz viszonyítva a következőkben látta egyediségét, különlegességét: a poros, lármás Pesttel szemben sajátos mikroklímát, jó minőségű levegőt, rendezett, ápolt, gazdag parkot, üdülést (a város közvetlen közelében, de mégis attól elkülönülve), fürdőt, gyógyvízkúrát, spottolási és gazdag szórakozási lehetőségeket kínált. A szigetet időszakosan elöntő áradások mellett egyedül megközelítése jelentett gondot, hiszen a Margit-híd 1876-os, majd pedig a margitszigeti szárnyKoblenz, Karl Baedeker, 1844. 234. old. i2 Molnár Ferenc: Egy gazdátlan csónak története. Bp., Osiris, 2000. 57. old. « Pacáková-Host 'álková, Bozena etalii: Praíské zahrady a parky. Praha, Spolecnost pro Zahradní a Krajináfskou Tvorbu, 2000.
