Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
MAGYAR ERZSÉBET: Kertek, parkok Buda-Pest társaséletében a 19. században
tizedében a városi tanáes és Batthyány József hercegérsek kezdeményezésére azonban megindult az erdőség' kiránduló-, illetve pihenőhellyé alakítása. A folyamat az 1810-es években gyorsult fel, amikor a Városszépítő Bizottmány felvette céljai közé a Vátoserdőcske fejlesztését, majd 1817-ben Heinrich Nebbien tervei nyomán elkezdődött tájképi stílusú népkertként és egyben nemzeti emlékhelyként va32 ló kialakítása. Nemzetközi viszonylatban is az ismert közparkok közül az első igazán közcélú városi parkok egyikeként tarrják 33 számon a Városligetet, amely jelentőségét tekintve olyan fontos városi parkokkal állítható párhuzamba, mint a londoni Hyde Patk és a New York-i Central Park. Bár Nebbien nagyszabású tervét, amely egyfajta „Gesamtkunstwerk", összművészeti alkotás létrehozását tűzte ki célul, 34 elegendő pénzügyi alap hiányában nem sikerült teljes egészében megvalósítani, mégis megindulhatott a terület átalakítása. 1870 után, a beépített területek kiterjedése miatt azonban az egykori külvárosi mulatóhelyet teljes egészében magába olvasztotta a város. Belső térszerkezetét, Nebbien tetveinek szellemében, az 1880-90-es években nyerte el az Országos kiállítás, illetve a Millenniumi kiállítás idején, a főváros urbanizációjában is meghatározó szerepet betöltve. Ekkor alakították ki a belvárost a Ligettel összekötő Sugár (majd Andrássy) utat és a híres Stefánia sétányt. Ugyancsak ekkor vált az egykori Városerdő egyfajta nemzeti emlékmű-együttessé (millenniumi emlékmű, Vajdahunyad vára). 30 A Városligetet nem csak a főváros lakosságának módosabb rétegei használták. Kialakult azonban egy olyan szokásrendszer, amely pontosan megszabta térbeli haszna37 latát: „Jelenleg a Városliget Budapest népéletének a gyűjtő medencéje az év minden szakában. Nem csoda, ez van a városhoz a legközelebb s maholnap már benne lesz. Itt találkoznak, sőt egymással össze is vegyülnek a high life élvezetei a low life mulatságaival. Egyszer a népliget a színhely, a köznép a szereplő, az elegáns világ a néző; máskor a turf, a corso képezi az arénát, a hol a creme a szereplő s a plebs a 32 Heinrich Nebbien: Ungarns Folksgarten der Koeniglichen Frey-Stadt Pest. 1816. Herausgegeben und bearbeitet von Dorothée Nehring. München, k.n., 1981. 24. old. 33 Nehring, Dorothée: Stadtparkanlagen in der ersten Hätte des 19. Jahrhunderts. Ein Beitrag zur Kulturgeschichte des Landschaftsgartens. Hannover-Berlin, k.n., 1979. 34 Nehring, Dorothée: Bevezetés. In: Heinrich Nebbien, Ungarns Folksgarten der Koeniglichen Frey-Stadt Pest. 1816. Herausgegeben und bearbeitet von Dorothée Nehring. München, k.n., 1981. XII. old. 35 Sisa József: A Városliget átalakulása az Ezredéves kilállítás idején. ArsHungarica XXIV. 1. (1996). 57-78. old. 36 Gerő András: Az ezredévi emlékmű. Medvetánc 1987/2. 3-27. old. Sinkó Katalin: A millenniumi emlékmű mint kultuszhely. Medvetánc, 1987/2. 29-50. old. 37 Gyáni Gábor: Az utca és a szalon. A társadalmi térhasználat Budapesten (1870-1940). Bp., Új Mandátum, 1998. 83-84. old. 38 Jókai Mór: Budapesti élet. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és képben, t. IX. Magyarország t. III. Bp., Magyar Királyi Állami ny., 1893.133. old.
