Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

FÁBRI ANNA: „Eszmesúrlódások"

52-rc, s így összesen 73 külön részre szakítják honunkat"

12 - panaszolta fel Széchenyi (a felvilágosult szellemű öreg Dessewffy gróf felvilágosítására írott munkájában) a Vi/ág-ban a magyar társadalom szétdaraboltságát, és csak mindezek után tért ki a rendi elkülönültség kérdéskörére. De azzal, amit a főrendűek, a nemesek, a polgárság és a parasztság önmagában vett és egymáshoz való viszonyának jellemzéséül elmondott (s ami sok ponton megegyezik a balítéletekről értekező Wesselényi e témákról alkotott véleményével) évtizedekre szóló kritikai érveket és szempontrendszert szolgáltatott a magyar (vagy fővárosi) társasélet kérdéseivel foglalkozó századközépi közírók serege számára, akik az egymástól elzárkózó (főként rendies alapon 12 Széchenyi gondolatmenetét pontosan követve e számokat nem összeadni, hanem szorozni kellene. Bál a Redoutban 1837 és 1848 között „»Az arisztokrácia most a nemzetiség bűvös zászlaját emelte föl...« "