Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

TULI ANDREA: A zöld színpad

amerikai stílus elterjedése hasznára vált a belföldi lovasoknak: ekkot tűnt fel Bonta, Krouzil, Fries, Smejda, Fetting, Heidt és Fejes is. Nemcsak a Lovaregylet karolta fel az ügyet, hanem egyre több volt a kizárólag belföldieknek kiírt futam. A futtatók közül is egyre többen alkalmaztak magyar zsokét, mint Pejacsevich Albett, az első „gentle­man-tréner", aki „szakított a régi hagyomá­nyokkal, nem röstellvén nagy tudását és szorgalmát kamatoztatni" 27 , vagy Szemere Miklós, aki lovasai képzését nemcsak ang­liai, amerikai tanulmányutakkal biztosítot­ta, hanem Tatán és Alagon elméleti tanfo­lyamokat is szervezett számukra. A tanulás és tudás mellett nagy hangsúlyt helyezett az erkölcsi nevelésre is; arra törekedett, hogy lovászai tudatosabban, előrelátóbban, nemcsak a jelenre gondolva éljenek. Két kiváló zsokéja Bonta és Szenté volt. Szenté zsoké karrierje 1917-ben egy szerencsétlen kartöréssel ért véget, de a későbbiekben is jó anyagi körülmények között élt. Bécsben telepedett le, és nagy haszonnal moz­gószínházat üzemeltetett. 28 Jóval általánosabb azonban, hogy egykori zsokék edzőként folytatták tovább műkö­désüket. A legtöbben súlyproblémáik kö­vetkeztében voltak kénytelenek otthagyni a zöld színpadot. így történt ez Harry Milnével, aki nagy sikerrel idomította az Uchtritz- és Péchy-lovakat, Tokio is nála állt évekig. John Reeves is zsokéként kezd­te Ascot és Goodwood pályáin, majd 1867-ben hc. Liechtenstein János évi ezer forintért szerződtette trénernek, később a Festetics, Kinsky, Thurn, Henckel, Apponyi, Wenckheim, Königswarter stb. istállók lovait edzette, végül pedig Rotschild Alfonz magántrénere lett. De az első átütő sikerű magyar idomár, Fries Já­nos is lovasként lépett előszót a zöld gyep­re. Társasági reprezentáció a valós és virtuális térben A zöld gyep alkalmat kínált a közeledésre a kiváltságos rétegek különböző csoportjai között és felkapaszkodási lehetőséget nyújtott az alsóbb nemesség számára. Sze­mere Miklós hatalmas nyereményei és kü­lönc szokásai révén vívta ki az őt megillető helyet a mágnások között. Péchy Andort szintén a vetsenylovak „játékos futkározá­sa" tette ismertté és irigyeltté. A lóverseny a dzsentri-életforma szimbóluma is lett az 1880-90-es években, amikor a lecsúszástól tartó nemes ifjak közül sokan próbáltak megélni a pesti gyepből. Jó alkalom volt ez a találkozókta, külföldi színésznők s falusi kisasszonyok bemutatására. Továbbá di­vatbemutatóra is. A hölgyek előszeretettel tartottak divatkosztüm-mustrát, amely szintén a család társadalomban elfoglalt helyét hivatott reprezentálni. Úri csalá­doknak pedig egyenesen kötelességük volt magukat megmutatni a pályán. A Verseny­/ap-ban található hirdetésekalapján a jó üz­leti érzékkel tendelkező kereskedők épí­tettek is erre. Brachfeld, es. kir. udvari szál­lító hirdetése szerint üzleteiben színes férfiingektől kezdve az esőköpenyen ke­27 Krúdy Gyula-Pálmai Henrik: Starttól a célig. Bp., 28 U.o., 116. old. 1922.111. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom