Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)
TULI ANDREA: A zöld színpad
futtatás nemes szenvedélyük, ezt drágán fizetik meg a zöld gyöpön" 19 . „A fogadásokban való kedv" A reformkorban a tulajdonosokon kívül a publikum részéről mindenki passzivitásra volt kárhoztatva, esetleg a lovak és lovasok látványában gyönyörködhetett, hivatalos fogadást egyáltalán nem lehetett tenni. Gyakoriak voltak viszont a tulajdonosok egymás közti fogadásai. Széchenyi már ekkor síkra szállt a fogadási rendszerrel szembeni előítéletek leküzdéséért, mert úgy vélte „a fogadásokban való kedv egy nemzetben több hasznot mint kárt okoz. (...) Az eszmélkedő szenvedelem (...) melly iszonyúan emeli fel a' nemzet köz értelmességet!" 0 Ekkor azonban még meglehetősen zártkörűek voltak ezek a versenyek. A Nemzeti Kaszinó alsó éttermében elhelyezett fogadószobát, az ún. Betting Roomot 1864-től még csak a részvényesek vehették igénybe. A kívülállók szélesebb csoportjának biztosította a nagyobb mértékű bevonódást az első bookmaker megjelenése 1868-ban. A bookmaker, azaz a „könyves ember" bárkivel szemben állta a fogadásokat az esélyek arányában. A bukméker meghatározta a futam esélyeit, és meghirdette az ún. oddslistáját, azaz, hogy az egyes lovak esetleges győzelmekor hányszoros pénzt fizet a fogadó tétjére. A feltett tétek módosíthatták az oddsokat, a nagyon fogadott lovakat egy idő után már csak kisebb szorzóval ajánlották. 19 U.o. 20 Széchenyi István: Lovakrul. Pest, 1828. 42. old. 21 Gál László:/! fogadás, www.pointernet.pds.hu/ A bukméker-fogadás lényege, hogy a fogadó tudja, mire számíthat nyetés esetén, mennyi nyereményért kockáztatja a pénzét. 21 Ezt azonban még mindig csak egy keskeny, kiváltságos réteg vette igénybe, csak a legvagyonosabbak engedhették meg maguknak ezt mulatságot. Nem is volt rá igazán nagy kereslet, mert 1883-ban is csak kettő működött a fővárosban. A fogadások alakulása szempontjából is a kiteljesedés figyelhető meg, amikor a totalizatőr (totó) 1871-es bevezetése egy csapásra érdekeltté tett egy jóval szélesebb, vállalkozó kedvű réteget. Működésének elve a mai sportfogadásokhoz és szerencsejátékokhoz hasonlóan az volt, hogy a fogadásra befolyt téteket összesítették, és a költségekre, valamint a fogadásszervező nyereségére visszatartható rész levonása után maradt összeget felosztották a nyerő fogadások között. A bukméker-fogadástól leginkább abban mutatott eltérést, hogy a nyeremény csak a verseny után vált ismertté. 22 Eleinte csak győzelemre, azaz tétre lehetett fogadni, a helyfogadást az 1880-as évek elején vezették be. Ez sokszorosára emelte a pénzforgalmat. Alig 1885-ben a tétfogadások forgalma 684 ezer Ft volt, két évvel korábban a helyfogadások szinte a kétszeresét hozták. A legkisebb tét a századfordulón helyfogadás esetén 25 Ft volt, a nyereményeket pedig 12 százalékos adóval illették. Tehát az 1870-es évektől a lóverseny társadalmi esélykiegyenlítő szerepét kezdte felvenni. Mivel a kisemberek legfeljebb fogadásuk mértékében aktivizálhatták valamennyire a lóversenytéren betöltött paszujsagok/ nlmfo/200106/nlm2001 06-08.html ??. U.o.
