Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

NOVÁK BÉLA: Fővárosi kaszinók

alkalmasnak. így az egyik pályázót, Freund Vilmos műépítészt, felkérték egy új terv készítésére, s e terv alapján kezdődött meg az építkezés 1894-ben. 36 Az épület ünne­pélyes átadására 1896-ban került sor. Az ünnepségről beszámoló cikkek kiemelték a minden luxusigényt kielégítő bútorzatot, a termek díszítését és kivilágítását. Jellemző Szomaházy István (Pán néven közzétett) 37 írásának a címe: Versailles a Nádor utcában. A Lipótvárosi Kaszinó megalakulásától kezdve jelentős adományokat tett külön­böző jótékonysági célokra, és a művészet pártolására is sokat áldozott. A mai szemlé­lő számára úgy tűnik, mintha presztízskér­dést csináltak volna abból, hogy többet adjanak, mint a másik két nagy kaszinó. Akárhogyan is volt, tény az, hogy segítették a lipótvárosi kisdedóvót, a kórházakat, hoz­zájárultak a Vígszínház építéséhez. Lipót­városi Kaszinó Díj elnevezéssel festészeti díjat alapítottak. Rendszeresen opera pá­lyázatokat írtak ki. (Ezek egyikére jelent­kezett 191 l-ben Bartók Béla is A kékszakál­lú hercegvára című operájával, ám a kaszinó­tagokból álló zsűri bemutathatatlannak ítélte a művet.) Falk Miksa visszavonulása után nem ki­sebb személyiséget sikerült megnyerni a kaszinó elnökéül, mint a volt miniszterel­nököt, báró Bánffy Dezsőt, aki haláláig töl­tötte be ezt a tisztséget. Ezeket az éveket tekinthetjük a kaszinó fénykorának, ahogy egy későbbi krónikás írta: „- Ide csupa gaz­dag ember jár! - mondták a járókelők só­hajtva. - De jó azoknak, akik tagjai lehet­nek a Lipótvárosi Kaszinónak. - Tény, hogy mindenki gazdag volt, egyiküknek se Kaszinó Magazin, 2002/3.1. old. vAHét, 1896. 51-57. old. milliói voltak. A szegény másiknak csak százezrei. Szegény tán egy se akadt közöt­tük. Akkor még nem szokták meg a zsidók, hogy tönkre is lehet menni. A Lipótvárosi Kaszinó tagjai derék, tisz­tességes emberek voltak, sok pénzt keres­tek, sokat is költöttek. Fia jótékonyságról volt szó, a lipótvárosiak kaszinója legelöl járt a legnagyobb összegekkel. 1907-ben a leg­előkelőbbek, a Ilatvanyak, Kohnerek, Wolf­nerek, Guttmannok, Beckek, Thalmayerek és Steitzek, aztán Mayer Ödön a képviselő, szóval a krém, kiléptek a kaszinóból és megalakították a Hungária Klubot. Ez az igazi milliomosok klubja lett. A Lipótvárosi Kaszinó kupéajtajaira ezzel kitették a II. osztályú táblát. Akik bent ültek, talán észre sem vették, Bánffy Dezső volt az elnök. Még mindig nem kellett szégyellniük ma­gukat." 38 Hétköznapok és botrányok a kaszinókban A három nagy kaszinó mellett számtalan egyéb kaszinó alakult a fővárosban és or­szágszerte. Szerveződtek hivatások sze­rint, mint például a Tiszti Kaszinó, a Tiszt­viselő Kaszinó vagy a Posta- és Távirda­tisztviselők Kaszinója. Lakhely szerint is alakulhattak, mint az Terézvárosi Kaszinó, Kispesti Kaszinó, Pestszentlőrinci Kaszinó stb. A lényeg az, hogy kialakult az a struk­túra, amelyben a kistisztviselői rétegtől az arisztokráciáig mindenki megtalálhatta a számára megfelelő társaságot. Sőt a na­gyobb gyárak munkáskolóniáin a tisztvise­38 Nádas Sándor: A lipótvárosi Kaszinó regénye. Pesli Futár, 1934/7.12. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom