Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

NOVÁK BÉLA: Fővárosi kaszinók

„A mai asszony különben sem éri be a Hamupipőke szerepével, hanem minden téren ki akarja venni részét a modem élet forrongásából. Harcolni e vágya ellen hiába való dolog volna. Aki tehát meg akarja menteni a támadó zűrzavarból a nőiességet, a két baj közül a kisebbet választja. A kávéház határozottan a női ízlés elvadulására vezet, ellenben a klubnak megvan az az előnye, hogy mégis csak van bizonyos tekintetben otthon jellege. Ezért tartom helyes eszmének a Nők klubjának a megalakítá<„ „33 sat. Ervei között szerepel az is, hogy tekintettel kell lenni azoknak a nőknek a társasági igényeire is, akiknek nincs családjuk, és önmagukat tartják el. Ezeknek az egyre nagyobb számban lévő, önálló keresettel rendelkező nőknek, a szabadidő kulturált eltöltése igen nagy gondot okoz, hiszen kísérő híján nem mehetnek el egy sor olyan helyre, amely férjezett társaik előtt nyitva áll. Az élénk vita ellenére, a női kaszinó mégiscsak megnyitotta kapuit. Tagjai számára a rendszeres klubdélutánokon kívül számos felolvasó estet, táncmulatságot, hangvetsenyt szerveztek. A Budapestre látogató Sarolta meiningeni nagyhercegnőt, Vilmos császár nővérét is vendégül látták, aki olyan jól érezte itt magát, hogy felvételét kérte a tagok sorába. A biztató kezdet ellenére a női kaszinó viszonylag hamar megszűnt, 1908-ban, ugyanis az egyre terjeszkedő Országos Kaszinónak szüksége volt a helységekre.

35 Szintén az 1883-as évben jött létre a harmadik nagy budapesti klub, a lipótvárosi. Már elhelyezkedése is jelezte, hogy tag33 U.O., 389. old. 34 U.O., 389-390. old. sága melyik társadalmi rétegből verbuválódik. Az Országos és a Nemzeti Kaszinó épülete a tötténelmi belvárosban állt, közel a mágnások által kedvelt Nemzeti Múzeum körüli palotákhoz. A Lipótváros egészen újnak számított, hiszen csak a 18. század legvégén kezdték el felparcellázni a területet. A városrész aztán hamar kereskedelmi, malom-, majd bankközponttá nőtte ki magát. A gazdaságilag egyre erősödő, zsidó származású polgárság lakhelyévé. Természetes, hogy a gazdasági erősödéssel együtt ez a polgárság a társasági élet területén is egyre aktívabbá vált. Néhány prominens képviselőjük, mint Wahrmann Mór vagy a már említett Falk Miksa, még a Nemzeti Kaszinóba is bekerülhetett, ám ezt korántsem nevezhetjük jellemzőnek. Többségük kimaradt ezekből a kaszinókból, és nyilván nem is kívánkozott oda. Inkább egy új, nekik megfelelő kaszinó létrehozását határozták el. Ennek alakuló gyűlésére 1883. március 26-án került sor, az Európa Szálloda dísztermében. Elnökül Halk Miksát választották meg, aki a későbbiekben 18 éven keresztül töltötte be ezt a funkciót. A kaszinó létszáma itt is ugrásszerűen növekedett, úgyhogy hamarosan önálló otthon építésén kezdtek el gondolkodni. Ezért Lipótvárosi Casino-épület Részvénytársaság néven vállalatot alapítottak, és elkezdték a szervezőmunkát. Először az alkalmas telket szemelték ki a Nádor utca és a Zrínyi utca sarkán, amelyet 1893-ban meg is vásároltak. Majd tervpályázatot hirdettek meg, ám a beérkezett pályamunkák közül a kaszinó tagjaiból álló bizottság egyet sem talált megvalósításra 35 Halász, i. m., 45. old.