Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

NOVÁK BÉLA: Fővárosi kaszinók

hogy az Országos Kaszinó, nevéhez híven, jóval több olyan vidéki tagot vett fel, akik valóban az ország más részeiben éltek. Szemben a jóval mozgékonyabb arisztokrá­ciával, amely könnyebben váltogatta lak­helyét vidéki birtokai és a főváros között. Fontos esemény volt a kaszinó további élete szempontjából, hogy 1886-ban az is­mert társasági ember és szervező, az agilis Atzél Béla báró is tagjainak sotába lépett. A főváros társasági életének több újítása fű­ződik a nevéhez (a többi között a Park Klub megalapítása is), s itt sem maradt tétlen, sőt 1898-99-ben az igazgatói tisztséget is ellátta. E minőségében nagy párizsi és lon­doni bevásárló utat tett és a kaszinó számá­ra új, fényűző bútorokat szerzett be. Mind­ehhez pedig a saját vagyonából 100 ezer forintos kölcsönt biztosított az Országos Kaszinónak. Amikor a választmányban a pa­zarlónak tartott vásárlások miatt támadá­sok érték, sértődötten lemondott igazgatói tisztétől és csak arra volt hajlandó, hogy új ötletének, a nagy visszhangot kiváltó női kaszinónak a szervezésében vegyen részt. 30 A női kaszinó hosszas előkészítés után 1900. január l-jén nyílt meg az Országos Kaszinó épületében, a ritkán használt, földszinti úgynevezett Sárga-szalonban. Fő célkitűzése az volt, hogy a kaszinó tagjai­nak a feleségeit tömörítse és számukra tar­talmas szórakozási lehetőségeket nyújtson, míg férjeik ugyanabban az épületben, de jól elkülönülve tölthették szabadidejüket. A sajtó természetesen nem hagyta szó nélkül az új kezdeményezést. Az Új Idők 1898-as évfolyamának egyik száma, vitain­30 U.O., 31. old. dító gyanánt, két merőben eltérő véleményt közölt a készülő tervről. Az ellenzők állás­pontját a „Kőris" álnéven cikkező Lyka Ká­roly (az ismert művészettörténész) világí­totta meg: „Meg akarják csinálni minálunk Budapesten a Nők klubját. Sőt meg is lesz, egészen bizonyos már, így akarta Atczél (sic!) Béla báró és vele az Országos Kaszinó választmánya. Kapunk tehát a mi társaséle­tünkbe egy újdonatúj szereplő alakot: a ká­véházba járó és a bicikliző asszony után a club-woman-t, a kaszinózó asszonyt." 31 A új kaszinóban a minden kényelemmel berendezett helyiségekben a hölgyek első­sorban az erre az alkalomra rendelt „club­toalettekben" fognak tündökölni. A fő el­foglaltságuk a pletyka lesz, s ha kifogynak belőle, marad a kártya. Mivelhogy Kőris szerint az öntudatos magyar asszonyok nem kérnek a kaszinózásból, magára vállal­ja véleményük megfogalmazását: „Nekünk magyar asszonyoknak nem kell az ilyesmi, csak tartsák meg maguknak amerikánus kollégáink. Mink még nagyon meg tudjuk becsülni és élvezni is tudjuk a házi tűzhely melegét, dolgunk is akad ott elég a mi apró bébéinkkel. Azokat ugyan rá­bízhatnék a klub-órák idején a mi cselédc­inkre, de mi nem akarjuk, hogy cseléd ne­velje a mi vérünket. Ha kellemes és szelle­mes társaságot akarunk, van ízlésünk, hogy a körünkbe való embereket s van vonz­erőnk, hogy őket hozzánk láncoljuk. Ott­hon olvassuk az újságokat és tehetőségünk szerint vásároljuk a könyveket is, mert tud­juk, hogy ezzel nem csak a lelkünket táp­láljuk, hanem támogatjuk hazánk irodalmát is. Nem szorulunk tehát a klub olvasóter­31 Új Idők, 1898.387. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom