Társasélet Pesten és Budán - Budapesti Negyed 46. (2004. tél)

NOVÁK BÉLA: Fővárosi kaszinók

Megfigyelhetjük, hogy már itt, ebben a korai megnyilatkozásban is kénytelenek reagálni az általánosan elterjedt szóbeszédre, miszerint az új kaszinót a Nemzeti Kaszinó ellenében kívánják megalapítani, olyan emberek, akiket oda nem vettek fel, vagy ha már bent voltak, nem tudták akaratukat érvényesíteni az arisztokrata túlsúly miatt. Ez a nézet minden későbbi tiltakozás ellenére is olyan mélyen beivódott a köztudatba, hogy még az ötvenéves évfordulóra kiadott könyvben is visszatértek rá: „Az Országos Kaszinó soha nem kívánt a Nemzeti Kaszinó riválisa lenni, soha nem akart annak kimaradottjai számára otthont teremteni. Egyedül és kizárólag az ország művelt társadalma részére kívánt egy új társaskört létesíteni, mely a Nemzeti Kaszinóval karöltve és harmonikusan akarta és ma is akarja szolgálni a művelt körök társadalmi összefogását."

20 A cáfolni kívánt közvélekedést legtömörebben Mezei Ernő újságíró, országgyűlési képviselő A Hét hasábjain írott cikke fejezte ki: „... az országos kaszinó alakulása, melyet ők csak 'gentry kaszinónak' neveznek, a folyton előrehaladó társadalmi elkülönítésnek volt a szülötte. Ugy beszélik, olyanok kezdeményezéséből származott, kiket már nagyon feszélyezett a nemzeti kaszinó mágnási exclusiv szelleme és viszont a maguk osztályigényeit, az exclusiv előkelőség követeléseit más társadalmi osztályok irányában kívánták biztosítani."

26 Pedig már az első igazgatóság megválasztásánál is arra törekedtek, hogy a hatalmi elit mindegyik rétege képviselve legyen 25 Halász, i. m., 24-25. old. 26 Menenius Agrippa [Mezei Ernő]: Társadalmi levelek. A Hét, 1896. február 16.1. old. a kaszinó vezetésében. Az alakuló gyűlésen, amelyet 1883. január 28-án a Hungária Szálló dísztermébe hívtak össze, háromtagú igazgatóságot és negyvenfős választmányt jelöltek ki. Az igazgatóságban az arisztokráciát gróf Zichy Jenő, a köznemességet a szervezésben kiemelkedő érdemeket szerzett Reviczky Ambrus, a polgárságot pedig Wekerle Sándor képviselte. Mindez tudatos döntés volt, ezzel kívánták hangsúlyozni, hogy az új kaszinó célja: „Harmonikus úri társaságba tömörítse a főnemesség, a középnemes birtokos osztály és a polgári osztály kiemelkedő egyedeit.' Am ha jobban megvizsgáljuk Wekerle és a választmány polgári származású tagjainak a foglalkozását, akkor rájöhetünk, hogy nem volt közöttük egy sem, aki kereskedelemmel vagy ipari tevékenységgel kereste volna a kenyerét. Jellemzően a közigazgatás különböző szintjein dolgoztak, tehát a tipikusan „dzsentri-állásokban" voltak. Ekkor került sor a végleges név kiválasztására is, sokáig tartotta magát az „Úri Kaszinó" elnevezés. Végül Bartók Lajos író javaslatára vették fel az „Országos Kaszinó" nevet jelezve azt, hogy ez nem csupán a fővárosi úri társadalmának klubja, hanem az • - j ******* 28 ország minden részéből várják a tagokat. A kaszinó az alakuló gyűlés helyszínén, a Hungária Szállóban bérelte ki a Dunára néző földszinti helyiségeket, hogy megkezdhesse mindennapi életét. Hamarosan azonban új épületrészt béreltek a Nemzeti Színház bérházában, de már ekkor megkezdték a gyűjtést egy állandó épület építésére. A telkek megvásárlása és a tervek 27 Halász, i. m., 22. old. 28 U.O., 23. old.