A Farkasréti Temető 2. - Budapesti Negyed 41. (2003. ősz)

1-13: Szobotka Tibor (író, műfordító, irodalomtörténész, egyetemi docens; publicista, rádiós szerkesztő, a Magyar Rádió műsorfőtitkára, a Magyar PEN Klub alelnö­ke; Szabó Magda író férje) 1913-1982 [Szabó Magda terve nyomán; „Niké"]. 1-25/26: Berény Róbert (festőművész, grafikus, a Nyolcak tagja, főiskolai tanár, szabadis­kola-alapító; publicista, plakáttervező, zenei író) 1887-1953 [Lesenyei Márta, 1983 előtt]. 1-55/56: Dummel Nándor (agrármérnök, kormányfőtanácsos) 1872-1954. 1-67/68: Kálmán htvánné 1920-1967 [Dunaiszky Lőrinc, 1833]. 1-69/70: Sirvát-£elsőv'idéki gróf Széchenyi Zsigmond (vadászíró, utazó, az Erdészeti Köz­pont vadászati felügyelője; gróf Széchenyi István bátyjának, gróf Széchényi La­josnak - második házasságából leszármazott - dédunokája, gróf Széchényi Viktor főispán fia) 1898-1967. 1-75/76: Kassák Lajos (költő, író, műfordító, festőművész, grafikus, műkritikus; az euró­pai konstruktivizmus egyik úttörője, a hazai avantgárd művészet első vezér­alakja és teoretikusa, a képarchitektúra irányzatának kidolgozója;/? Tett, a Ma, a Dokumentum, majd a Munka megindítója és szerkesztője, a Munka-körvezetője, az Alkotás, a Kortárs és az Új Idők egyik szerkesztője; szociáldemokrata politi­kus, országgyűlési képviselő, a Magyar Művészeti Tanács alelnöke; Kassák Er­zsébet költő bátyja, Simon Jolán színésznő második férje, Nagy Etel táncmű­vész nevelőapja) 1887-1967 [saját műve alapján Vilt Tibor, 1977]. Sírverse: „Eltem bár nem akarták hogy éljek. / Dolgoztam bár nem hagyták hogy dolgozzam. /Meg­haltam. Mi mást tehettem volna, j Bocsássátok meg minden jóságomat. " (Kassák Lajos: Sírfeliratom) Vele: Kárpáti Klára (második felesége; pedagógus, a Kassák Múzeum egyik létre­hozója) 1914-1986. 1-90: Stettner Béla (grafikus, a Kisgrafika Barátok Körének művészeti vezetője) 1928-1984. 1-93: Kardos György (építész, építészettörténész, egyetemi tanár, az Építőipari Műszaki Egyetem egyik megszervezője és első rektora; az 1945 utáni hazai építészkép­zés egyik kialakítója) 1902-1953. 1-113: Pikler Emmi (gyermekgyógyász, pedagógus, a csecsemő- és gyermekápolónők képzésének egyik megszervezője; a Lóczy úti Csecsemőotthon - később Cse­csemőotthonok Országos Módszertani Intézete - megalapítója és első igazgató főorvosa; Péter György közgazdász felesége) 1902-1984. 1- 124: Mester Endre (sebész, egyetemi tanár, tanszékvezető, klinikaigazgató; a Bajcsy­-Zsilinszky Kórház igazgató főorvosa, a Magyar Sebész Társaság elnöke; a lézer orvosi felhasználásának egyik hazai úttörője) 1903-1984 [Kampfl József, 1985]. 2- 7: Kálnoky László (költő, író, műfordító, kiadói szerkesztő; a második világháborúban üldözöttek megmentője; Kálnoky István egri polgármester fia) 1912-1985 [Sugár János].

Next

/
Oldalképek
Tartalom