A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

SCHÖPFLIN ALADÁR Kaffka Margit síremléke

Kaffka Margit síremléke SCHÖPFLIN ALADÁR E

z a szerény, de művészi ihletű emlékmű több mint húsz esztendős .szégyenérzéstől szabadít meg minket. Nem tudtunk belépni ennek a temetőnek a kapuján anélkül, hogy eszünkbe ne jutott volna: Kaffka Margit sírja még mindig jeltelen, s ez a gondolat nehéz érzéssel töltött el. Végre most itt áll az emlékmű, s az utód, az olvasó könnyen megtalálhatja a helyet, ahol a közelmúlt egyik legkitűnőbb magyar szelleme adta vissza az anyaföldnek, ami az anyaföldből vétetett. Köszönettel tartozunk azoknak, akik a szégyenérzésünkről megszabadítottak. Elsősorban magyar írónők Kaffka Margit nevében alakult kis csoportjának, amely az emlékmű felállításának gondolatát felvetette és nagy buzgósággal megvalósította, azután Budapest székesfőváros hatóságának, és Kaffka Margit kiadójának, a Franklin Társulatnak, amelyeknek a segítsége megadta az anyagi eszközöket, és Kövesházi Kalmár Elzának, a szobrásznak, a szobormű alkotójának, aki művészi szelleme teljességét fejtette ki ezzel a munkájával. Itt áll végre előttünk a síremlék, s kifejezi Kaffka Margit szellemét: halad égnek emelt arccal a magasságok felé, s két kezével hinti szét a szellem virágair. Önök előtt, akik itt összegyűltek, nem kell Kaffka Margit emlékét idéznünk: él az valamennyiünkben, olyan mélyen vésődve szívünkbe, hogy nem fog elhalványodni, amíg élünk. Szemünk előtt áll ma is finomvágású, halvány arca, amelyből sugárzott a lélek, kedves szürke szeme, az élet gyakorlati dolgaiban ijedt és tétovázó, de éles és tisztánlátó az élet jelenségeiben a lényegnek meglátásában, kissé félszeg tartású, de szép vonalú testére, melyet enyhén hajlottá tett a gondolkodás, a szellemi munka, és talán a szen-