A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története

nom megoldással szolgál Nádas Gábor sírköve, ahol a kottatöredék egyben sírfelirat is. A reprezentáció egyik igen gyakori formája, ha a jól ismert aláírás (Örkény István) vagy a szignó (Kovács Margit) kap helyet a síremléken. Az egyedi esetek közül kiemelhetjük Molnár Farkas Ferenc építész különlegesen szép, a Bauhaus-vizualitást felidéző síremlékét, vagy Devecseri Gábor sírját, ahol tört görög váza felnagyított ábrázolása kapott helyet. Önálló csoportot képeznek azok a szobrászsírok, amelyen a pályafutást egy saját alkotás reprezentálja (Kerényi Jenő, Mártsa István). Az utóbbi évtizedekben a „művészparcellában" is egyre több fejfával találkozhatunk: Nagy László már említett Szervátiusz-féle, részben rovásírásos síremléke mellett megemlíthetjük Hont Ferenc, Balázs Samu és Bágya András fejfáját, vagy Suka Sándorét, amelyen oda nem illő motívumként a két színészmaszk tűnik fel. Réti József fejfáján a szarvasok és a „Csak tiszta forrásból" felirat is a Cantata Profaná-ra utal, amelynek tenorszólója szinte elválaszthatatlan volt a nevétől. Utóbbi síremlék az előadóművészethez kapcsolódó funerális reprezentáció legjelentősebb példáihoz tarrozik: azon emlékek közé, ahol az egykori pályafurás egy vagy röbb híres szerepére történik utalás a síron, például jelmezes portré, idézet vagy kellék formájában. Ezzel a gesztussal találkozunk, a „művészparcellán" belül, Reményi Sándor sírján — a legismertebb alakítások felsorolása a síremlék oldalain —, s itt említendő újra Gyurkovics Mária síremléke is, Gilda alakjával. Giccsbe hajló példával szolgál Flonthy Hanna jól ismert és sokat vitatott síremléke: Varga Imre 1982-ben felavatott alkotása színházi öltözőasztalkát jelenít meg a sminkeléshez szükséges kellé- kekkel, vázában rózsacsokorral, s az asztal feletti tükörben a primadonna felsejlő arcképével — mindezt krómacélból. A síremlék túlzásai ugyanakkor értelmezhetők reflexióként is magára a műfajra, az operettre, márpedig ez esetben releváns alkorásról van szó. A meghatározott szerephez való kapcsolást itt a hátoldali felirat teszi lehetővé („Hol van az a nyár...") Említhetünk néhány analóg példát Farkasrét más részeiről is: Székely Mihály síremléke például Sarastro alakját jeleníti meg (A varázsfuvola), Némethy Elláén három különböző szerepre utaló portré-triász kapott helyet, Losonezy György és Rigó Magda sírszobra és felirata pedig az énekes házaspár legemlékezetesebb közös fellépésére utal (A nürnbergi mesterdalnokok). Az egyik legérdekesebb példa Timár Józsefé: 1995-ben felavatott új síremléke legendás alakírására, Az ügynök halála főszerepére utal a szimbólummá válr kellék, a hatalmas irattáska megjelenítésével. Végezetül két, egyazon darabhoz, szerephez és jelenethez kapcsolódó síremléket kell megemlíteni: Ráday Imréét és Básti Lajosét (előbbi a „művészparcellában", utóbbi a temető főbejáratának közelében található). A Ráday-síremléken, Kő Pál alkotásán zárt színházi függöny látható a színpad felől leselkedő színész alakjával, a kontextust pedig a függönyre vésett felirat adja meg, a Lear király nyitányának részlete: Lear szavai, Vörösmarty klasszikus fordításában. A Básti-síremléken kőtrónus kapott helyet, rajta ugyanezen szerep kellé-