A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)
TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története
Genthon István művészettörténész síremlékén (1971) a Borsosra szinrén jellemző negatív faragású szellemalakok kaptak helyet. A hiány, az elmúlás ilyen típusú ábrázolása korábban a Kerepesi úti temetőbe került alkotásain is megjelent (a Krúdy- és a Karinthy-síremléken). Farkasréti műveiből meg kell még említeni az apósa, Kéry János sírján látható, Bánat című domborművet (1964), Petényi Géza gyermekgyógyász síremlékét (1965), s nem utolsósorban az 1981-ben készült, Hajnal eímű reliefet, amely 1990-ben bekövetkezett halála után Borsos Miklós saját sírján kapott helyet. 4 ' Végül említsük meg első Farkasrétre került művét, az egész temető egyik legattraktívabb alkotását, Gulácsy Lajos nemes szépségű síremlékét (1941). A Borsos készítette rézdomborítás Gulácsy egyik képét, az Önarckép ciprusokkal című, 1903-ban készült grafikát fogalmazta újra, s értékét különösen megnöveli, hogy később az eredeti mű az Eisler-gyűjtemény részeként elégett. A Juhász Gyula Gulácsyhoz írt verséből vett sírfelirat, Sárkány Loránd kalligráfiájával, méltó módon egészíti ki a reliefet. A funerális reprezentációt az önarckép metamorfózisával elérő Gulácsy-síremlék közeli analógiájaként meg kell említeni Borsos saját művei közül a Kerepesi úti temetőben álló Nagy Balogh János-síremléker, más alkotók farkasréti művei közül pedig elsősorban Berény Róbert sírszobrát (Lesenyei Márta művét), amely a Szalmakalapos önarcképet jeleníti meg. K Vö. L. Kovósznai Viktória: Borsos Miklós. Bp.: Képzőművészeti, 1989. valamint Horváth Béla: Borsos Miklós — Síremlékei. Művészet 17:9 (1976), 16-17. old. 46 Vö. Bakonyvári M. Ágnes szerk.: Pótzoy Pál. Az ember és a mű. H. n.: Pátzay Pál Művészeti Alapítvány, é. n. [2001]. valamint Borsos mellett a korabeli farkasréti síremlék-együttesből elsősorban Pátzay Pál művei meghatározóak, akinek korai munkássága fentebb már szóba került. 1945 utáni alkotásai közül az akadémiai köröndön álló három sírszobor emlírendő: Kodály Zoltáné, Buzágh Aladáré, valamint Szekfű Gyuláé. A Buzágh-síremlék a jóval ismertebb tabáni Virág Benedek-emlékmű előképe: a megörökített portréját felmutató allegorikus nőalak. Emlékműhöz, pontosabban emlékmű-tervhez köthető a Szekfűsírra került Mécsőrző című relief (1958) is: Pátzay évtizedekkel korábbi, a Klebelsberg-emlékműhöz készített modelljére vezethető vissza, amelyet éremváltozatban is megformált. Pátzay készítette továbbá két költő farkasréti síremlékét: Gellért Oszkárét és Pinczési Juditét. 46 Valamennyi itt említett alkotása a gyászoló vagy emlékőrző, magányos nőalak toposzát variálja, így tematikailag kevésbé figyelemre méltóak, mint a Borsos-művek. Köztéren elhelyezett emlékművek, illetve dekoratív szobrok számos esetben állnak kapcsolatban egy-egy, általában más településen lévő síremlékkel. 47 Van, hogy ez a kapcsolat egyszerre tartalmi és formai, mint Borsos Bartók-emlékénél vagy Kerényi Jenő Csontváry-szobránál, ilyenkor a megkettőzés természetesnek vehető. Sokkal furcsább helyzetet eredményez, ha a két egyforma vagy hasonló alkotás nem ugyanannak a személynek vagy eseménynek állít emléket, tehát ha a tartalmi kapcsolat elmarad. Példaként említhetjük Váci Prohószka László: Pátzay és Klebelsberg, avagy egy emlékmű-terv utóélete. Új Művészeti-. 10 (1996), 64-67. old. 47 Vö. A Kerepesi úti temető... 54. old.
