A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)
TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története
Az 1945 előtti magyar funerális művészet legfontosabb, többé-kevésbé eredeti állapotában fennmaradt produktumának a 19-20. század fordulóján működött nagy generáció alkotásai tekinthetők, élükön a specialistának számító Donath Gyula és Kallós Ede, valamint a szobrászat minden ágában kiemelkedőt alkotó Stróbl Alajos műveivel. A fővárosi keresztény temetőkön belül működésük fő színtere egyértelműen a Kerepesi úti temető volt. 39 Farkasréten is találkozhatunk néhány ide sorolható alkotással, közéjük tartozik a már említett Gammel-síremlék (Istók János műve), vagy Farkasrét egyik legbecsesebb régi emléke, a Lord család sírboltja (melynek szobrásza Radnai Béla voir). Több művel is képviselteti magát Teles Ede és FIolló Barnabás, a remető egyik köröndjén pedig megtalálható Ligeti Miklós kései munkásságának egyik reprezentánsa, Góthné Kertész Ella színésznő sírszobra. A más temetőből ide került, eddig nem említett alkotások közül ki kell emelni Lang Jakab gépgyáros síremlékét (Ernst Hegenbarth művét), amely 1940-ig a Kerepesi úti temetőben állt. A Jó Pásztor-szobor és a Kenessey-síremlék kapcsán már említett Horvay János jellegzetesen patetikus és teátrális, önmagukban látványos, sorozatban szemlélve azonban sematikus sírszobrainak többsége szintén a pesti temetőben található. Farkasrétre került művei közül kiemelendő még Wolff Károly képviselő, valamint Buzáth János alpolgármester sírja; uróbbi a temető egyetlen igazán reprezentatív vá39 Vö. A Kerepesi úti temető... 53-54. old. rosvezetői emléke. A régebbi mesterek közül meg kell említeni a különösen sok farkasréti művet alkotó Gabay Sándort — egyik legszebb alkotása, a szecessziós Halusinszky-síremlék Pestszentlőrincről került ide —, valamint Damkó Józsefet. Utóbbi készítette Bacsa András festő és Ács Ferenc fővárosi főszámvevő sírszobrát, Divald Kornél eredeti, az ostrom során megsérült emiékér, valamint König Gusztáv plébános és Loczka József mineralógus felszámolt síremlékét. Az eredeti farkasréti művek, nagyobb számban, a két világháború közti évtizedektől tanulmányozhatók. A korabeli funerális alkotásokon, megfelelően az álralános művészeti tendenciának, az egyre anakronisztikusabbá váló akadémikus neobarokk mellett megjelent egy modernebb konzervatív szemlélet, elsősorban az egyházi •— s kevésbé az állami vagy fővárosi — megrendelésekben, amely elsősorban a római iskola művészeit látta el megbízásokkal. A konzervatív szobrászat e két irányzata mellett a progresszió háttérbe szorult, a modern szobrászat úttörői álralában csak privát megbízásokhoz jutottak. A kor legtöbbet foglalkoztatott művészei közül számos alkotással képviselteti magát Farkasréten Kisfaludi Stróbl Zsigmond: a Bartos- és a Szüry-síremlék mellett a Halász család sírboltja említendő, melyen híres Ad astra-szobrának egyik példánya kapott helyet. Szintén jellemzőek Farkasrétre Sidló Ferenc munkái, közülük kiemelendő egyik legkiválóbb funerális alkotása, Nagy Géza zongoraművész síremléke. Bory Jenő több művet készített műegyetemi tanártársai — Kherndl Antal,