A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története

Az 1945 előtti magyar funerális művészet legfontosabb, többé-kevésbé eredeti álla­potában fennmaradt produktumának a 19-20. század fordulóján működött nagy generáció alkotásai tekinthetők, élükön a specialistának számító Donath Gyula és Kallós Ede, valamint a szobrászat minden ágában kiemelkedőt alkotó Stróbl Alajos műveivel. A fővárosi keresztény temetőkön belül működésük fő színtere egyértelműen a Kerepesi úti temető volt. 39 Farkasréten is találkozhatunk néhány ide sorolható alko­tással, közéjük tartozik a már említett Gammel-síremlék (Istók János műve), vagy Farkasrét egyik legbecsesebb régi em­léke, a Lord család sírboltja (melynek szob­rásza Radnai Béla voir). Több művel is kép­viselteti magát Teles Ede és FIolló Barnabás, a remető egyik köröndjén pedig megtalálható Ligeti Miklós kései munkás­ságának egyik reprezentánsa, Góthné Ker­tész Ella színésznő sírszobra. A más teme­tőből ide került, eddig nem említett alkotások közül ki kell emelni Lang Jakab gépgyáros síremlékét (Ernst Hegenbarth művét), amely 1940-ig a Kerepesi úti te­metőben állt. A Jó Pásztor-szobor és a Kenessey-sír­emlék kapcsán már említett Horvay János jellegzetesen patetikus és teátrális, önma­gukban látványos, sorozatban szemlélve azonban sematikus sírszobrainak többsége szintén a pesti temetőben található. Far­kasrétre került művei közül kiemelendő még Wolff Károly képviselő, valamint Buzáth János alpolgármester sírja; uróbbi a temető egyetlen igazán reprezentatív vá­39 Vö. A Kerepesi úti temető... 53-54. old. rosvezetői emléke. A régebbi mesterek közül meg kell említeni a különösen sok farkasréti művet alkotó Gabay Sándort — egyik legszebb alkotása, a szecessziós Ha­lusinszky-síremlék Pestszentlőrincről ke­rült ide —, valamint Damkó Józsefet. Utóbbi készítette Bacsa András festő és Ács Ferenc fővárosi főszámvevő sírszobrát, Divald Kornél eredeti, az ostrom során megsérült emiékér, valamint König Gusz­táv plébános és Loczka József minera­lógus felszámolt síremlékét. Az eredeti farkasréti művek, nagyobb számban, a két világháború közti évtize­dektől tanulmányozhatók. A korabeli fune­rális alkotásokon, megfelelően az álralános művészeti tendenciának, az egyre anakro­nisztikusabbá váló akadémikus neobarokk mellett megjelent egy modernebb konzer­vatív szemlélet, elsősorban az egyházi •— s kevésbé az állami vagy fővárosi — megren­delésekben, amely elsősorban a római isko­la művészeit látta el megbízásokkal. A kon­zervatív szobrászat e két irányzata mellett a progresszió háttérbe szorult, a modern szobrászat úttörői álralában csak privát megbízásokhoz jutottak. A kor legtöbbet foglalkoztatott művé­szei közül számos alkotással képviselteti magát Farkasréten Kisfaludi Stróbl Zsig­mond: a Bartos- és a Szüry-síremlék mel­lett a Halász család sírboltja említendő, melyen híres Ad astra-szobrának egyik pél­dánya kapott helyet. Szintén jellemzőek Farkasrétre Sidló Ferenc munkái, közülük kiemelendő egyik legkiválóbb funerális al­kotása, Nagy Géza zongoraművész síremlé­ke. Bory Jenő több művet készített mű­egyetemi tanártársai — Kherndl Antal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom