A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története

1914- 15-ben temették el Farkasréten Harrer Pált, Óbuda első, egyben 1990-ig utolsó polgármesterét, Kosutány Tamás mezőgazdászt, Majthényi Flóra költőt, Korbuly Józsefet, a nevét viselő csapágytípus feltalálóját, Banovits Kajetánt, a Közlekedési Múzeum megalapítóját, valamint a főváros modern ivóvízellátásának kiépítésében nagy érdemeket szerző id. Paikert Alajos katonaorvost. Nincs már meg, ugyanezekből az évekből, Rauscher Lajos építész és Damaszkin Arzén Afrika-utazó, vadászíró sírja. Farkasréten kapott sírhelyet Serényi Jenő, a kiváló alpinista is, aki Doberdo mellett esett el 1915-ben, s az első itt eltemetett hősi halottak egyike volt. Figyelemre mélró síremlékét, amelyre Berán Lajos készítette portré került, a Magyar Hegymászók Egyesülete állíttatta. Ahogyan nőtt a számuk, az első világháborús sírok egyre egyszerűbbé váltak; a legtöbb, érthető okból, a katonai temetőben létesült. 1915- ben a sírkert egyik köröndjén temették el Kenessey Kálmánt, majd a következő évben mellette helyezték el apjának, Kenessey Albertnek a Kerepesi úti temetőből áthozott hamvait. A két kiváló hajóskapitány, hajózási író és közlekedéspolitikus közös, 1917-ben felavatott sírköve eleve kettős emlékhelyként készült, s Horvay János nagyszámú funerális munkájából a kevesek egyike, mely nem csupán allegóriákat, hanem az elhunytakra való közvetlen képi utalást is tartalmaz. 1917-ben egy másik, jóval régebbi alkotást is felállítottak Farkasréten: ekkor került ide a Kerepesi úti temetőből Marschall«) Jánosnak, a lánchídi oroszlánok szobrászának sírja. Az 1878-ban ké37 Róna József Egy magyar művész élete. Bp.: Szerzői kiadás, 1929.226. old. szült angyalszobor a kevés korabeli hazai funerális mű egyike, melynek keletkezéséről leírás maradt fenn, s mind a szobrászati, mind az építészeti rész alkotója ismert: Marschalkó eredeti mintáját Flensch Ignác és a fiatal, nála inaskodó Róna József kivitelezte. 1917-ben Farkasréten temették el Ponori Thewrewk Emil klasszika-filológust, Holló Barnabás szobrászt, Sebők Imrét, a budai érseki főgimnázium alapító igazgatóját és Hoszpótzky Alajos vízépítő mérnököt, az Al-Duna szabályozásának egyik vezetőjét, a következő évben pedig — az Érdi úti falsírboltok egyikében — Bőke Gyulát, a hazai fülgyógyászat egyik atyját. Ám a legtöbb neves sír 1918-ban a temető főbejáratával szemben, az 1. számú parcellacsoportban létesült, amely ma a ravatalozó és az árkádsor körül található, s Farkasrét egyik legrangosabb, számos — nagyrészt újabb — jelentős emléket rejtő része. Az 1918-ban ide temetettek közül mára sokak sírjár felszámolták, köztük Fémes Beck Vilmos szobrászét és Antalik Károly zenekritikusét, de megvan még Demkó Kálmán történészé vagy a Népoperát létrehozó Mérei Adolfé (utóbbi különleges sírszobrár Finta Sámuel készítette). Szintén itt kapott nyugvóhelyet 1918-ban Kaffka Margit, fiával együtt, mindketten a spanyolnátha-járvány áldozataiként. A temetésen Babits Mihály és Móricz Zsigmond búcsúztatta, s a Nyugat később is „saját halottjának" tekintette az első modern magyar írónőt. A síremlékre pályatársak egy csoportja indított gyűjtést, mely azonban reménytelenül elhúzódott (amit a