A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)
TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története
történeti periódusra. 16 Ekkoriban a hazai plasztika mind a megelőző, mind a következő korszakhoz képest alárendelt szerepbe kényszerült, esupán két műfaj nem sorvadt el: az épület- és a síremlékszobrászat. Ferenezy hazaköltözése előtt négy jelentősebb mester működött Pest-Budán: Bauer Mihály, Dunaiszky Lőrinc, Huber József és Uhrl Ferenc. A nagyrészt csak reprodukcióról ismert vízivárosi figurális síremlékek többségének alkotója köztük keresendő, ám az azonosítást nehezíti, hogy az emlékek nagy része szignálatlan volt. 17 A kivételt Huber József jelenti, akinek nevéhez ma már több emlék is egyértelműen kapcsolható. 1,s Ismert funerális művei közt azonban egyetlen, minden kétséget kizáróan eredeti vízivárosi alkotást sem találunk. Feltételezhető, hogy Fluber inkább Óbudán teljesített ilyen megrendeléseket: példaként említhetjük az 1824-ben készült Meixner-síremléket (Kiscelli temető) vagy Siebenrock Dániel 1832-ben faragott, páncélos vitézt ábrázoló sírját (Kórház utcai temető). Utóbbi mű egyértelmű mintaképe a bécsi Laudon-síremlék volt (Huber egykori tanára, Franz Anton Zauner műve). Erederileg szintén a Kiscelli temetőben állt, és csak később került a Vízivárosi polgári temetőbe Schmidt Karolina 1832-ben készült emléke, amelyen Huber a korabeli funerális ikonográfia egyik alapíz. Vö. Lyka Károly: A tóblabíróvilóg művészete l-ll. Bp., 1922. 17 Vö. Csemegi József, ifj.: A Buda-Vízivárosi temető alakos síremlékei. Magyar Művészet }W. 171-176. old. A síremlék-együttes szempontjából példaadó fontosságú Thimi-síremléket, amely egykor a Kiscelli temetőben állt, Wirver Hermann lembergi szobrász készítette. Vö. Schoen Arnold: A buda-újlaki Thimi-emlékek. Budai Krónika 4:25 (1942), 4-5. old. típusát, a sírkőhöz támaszkodó, melankolikus nőalakot jelenítette meg. A legnevezetesebb, elpusztult Huberművet, Fleschner Fülöp alezredes 1828-ban készült síremlékét általában a Vízivárosi katonatemető eredeti alkotásaként említik, más források szerint ez is Óbudáról került ide. A Fleschner-síremlék — Huber többi művétől eltérően — nem antropomorf antik allegória volt, hanem az európai katonasírokon a koalíciós háborúkat követően népszerűvé vált pajzsot őrző, fekvő oroszlánalak. 19 A korabeli pest-budai sajtó valóságos dicshimnuszt zengett a valóban kiváló műről, amelyet olyan sokan kerestek fel a temetőben, hog)' a család szintén a sajtó útján tiltakozott a síremlék körüli csődület miatr. Erveik még a funerális művészetről alkotott archaikus felfogást tükrözték: a síremlék nem a művészi élményre vágyó közönség, hanem kizárólag az elhunyt és a család számára készül. Huber tehát elsősorban az óbudai temetők számára dolgozott, a vízivárosi figurális sírok legfontosabb mestere pedig feltételezhetően Dunaiszky Lőrinc volt. Egyértelműen hozzá köthető az 1831-ben meghalt Orlandiny Antal udvari tanácsos domborműves szarkofágja (ma a Kiscelli Múzeumban), valamint a régi budai síremlék-együttes egyetlen olyan szobra, amely ma is síron található: Rosina Pistori 18 Vö. Pusztai László: Huber József szobrász élete és művei. In: Zádor Anna-Szabolcsi Hedvig szerk.: Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok. Bp.: Akadémiai, 1978. 515-543. old. 19 Vö. Csatkai Endre: Huber József mesterműve a budai vízivárosi temetőben. Művészettörténeti Értesítő ü: 2-3 (1959), 1 55. old.
