A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

FODOR LÁSZLÓ Tabáni temető

A Ráth család sírkertje a Tabáni temetőben. Középen Ráth Péter budai gyógyszerész sírköve 1920-as évek Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeum nem titokzatos vándor, hanem jó szomszéd, aki békésen húzódik meg az élet apró házai között. A Krisztina tértől egy ugrásnyira, túl a Vöröskeresztes nénék kórházán húzódik meg szelíden ez a temető. Néhány lépésre tőle a Déli vasút, pöfög vidáman nyár, tavasz és azúr tengerek felé. Szomszédságában, kiskocsmák zöld asztalán sárga sör habzik, egy kis réten, gyér füvek fölött lepihenő emberek, szélben lebegő zsíros papírok, a vasárnapi uzsonna maradványa. A nyüzsgő vidám élet közepén ül ez a kis temető. Szinte hozzája szorítva állanak a házak, félrecsapott kedves fedelükkel, minden ablakban virág, valahol a zsalugáter mögött zongora, s egy érzelmes kisasszony, aki gyakorol. Gyerekek futnak át a sírok között. Oh, jól ismerjük ezt a játékot: rablópandúr! Nincs itt semmi komorság, még a megindultság is valami jóleső mosolygás a szív rejtett zugaiban. A halottak itt Tabánban nem távoznak el, odaköltöznek az élők mellé, velük maradnak, s talán titokban figyelik is őket. Hiszen idevalósik mindannyian. A régi Rácváros küldte ide elhunyt-