A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története

helyreigazította a „rettenetes tévedéseket és rémlátásokat". Farkasréten csak kisebb talajmozgások figyelhetők meg, írta Schafarzik, áradások nincsenek, csak időszakos szivárgás, a féltett keserűvízforrások pedig a Sas-hegyi vízválasztó ellentétes oldalán találhatók. Mindemellett a professzor szerint ekkoriban Budapesten még nem találtak olyan területet, mely geológiailag minden tekintetben megfelelt volna temető1 32 nek. A Farkasréti temető kiépülésének első jelentősebb mozzanata az Érdi út felőli fülkés és árkádos falsírboltok létrejötte volt. Előzményét egy 1897-es közgyűlési határozat jelentette, melynek értelmében a Farkasréti és a Rákoskeresztúri temetőben a technikai korszerűséget színvonalas parkosítással és minél több egyedi síremlék felállításával kellett ötvözni (javaslat történt a frekventáltabb helyeken létesülő síremlékeket véleményező bizottság létrehozására is). A fővárosi mérnöki hivatal építészei, Krátky János és Hegedűs Armin e határozat nyomán kaptak utasítást 1899- ben egy korszerű, elsősorban észak-itáliai példákat követő farkasréti sírboltrendszer tervezésére, 48 nagyobb és 72 kisebb sírbolttal. A kivitelezésre 1900-ban került sor, és az első pozitív tapasztalatok után a főváros a Rákoskeresztúri temetőben is építtetett két hasonló sírbolt-együttest. Az Érdi úr felőli sírboltok fő újszerűségét elrendezésük jelentette: a több szintben, fülkés rendszerben kiépült sírboltokat a komplexum belsejében folyosóval kötötték össze. Az egyes fülkék egymástól és a felszíntől elszigeteltek, így jóval gazdasá32 Schaforzik Ferenc: Még néhány szó a farkasréti temetőről. Magyoíság, 1924. március 14. gosabb helykihasználásra nyílik lehetőség, és ez a megoldás összehasonlíthatatlanul higiénikusabb, mint a hagyományos, egy légterű sírboltok használata. A koporsó lesüllyesztését és a folyosón való mozgatását egy Freissler Antal tervezte egyedi szerkezet végezte. A folyosó levegőzését szellőzőrendszer biztosította, a fülkék befalazott nyílása fölé pedig, altemplomokban és családi mauzóleumokban megszokott módon, emléktáblák kerültek (közülük ma már egy sincs a helyén). Az európai színvonalú tervet sajnálatosan hanyagul kivitelezték, így a sírboltok már a húszas években rossz állapotban voltak. * 1927ben a falsírboltok folytatásaként árkádos sírboltok létesültek és a falban közel kétezer csontfülkét is kialakítottak. A létesítmény a háborúban súlyos károkat szenvedett, később elhanyagolták, ma már lezárva és életveszélyessé nyilvánítva vegetál; az elhagyott, pusztuló folyosó és az ötvenes évek végén kialakított föld alatti kolumbárium kísérteties látványt nyújt. Az eredeti tervek arról szólrak, hogy ha beválik az új temetkezési forma, akkor több falszakasznál is épül majd hasonló sírboltrendszer. A felmerült problémák miatt ebből semmi sem lett, újabb reprezentatív falsírboltok az 1990-es évekig nem létesültek Farkasréten. Ma az Érdi út felőli falnál találjuk a temető legrégebbi, nagyrészt eredeti állapotban fennmaradt részét. Mivel egykor a sírboltrendszer feletti falszakaszon lehetőség nyílt reprezentatív síremlékek állítására, itt maradtak fenn a legkorábbi eredeti farkasréti műalkotások is. A falsírboltok mellett a főbejárat környékén és a 33 Vö. SzatucsekTibor: Fülkés sírboltok a Farkasréti temetőben. Hegyvidék, 2000. november 15.