A Farkasréti Temető 1. - Budapesti Negyed 40. (2003. nyár)

TÓTH VILMOS A Farkasréti temető története

helyreigazította a „rettenetes tévedéseket és rémlátásokat". Farkasréten csak kisebb talajmozgások figyelhetők meg, írta Scha­farzik, áradások nincsenek, csak időszakos szivárgás, a féltett keserűvízforrások pedig a Sas-hegyi vízválasztó ellentétes oldalán találhatók. Mindemellett a professzor sze­rint ekkoriban Budapesten még nem talál­tak olyan területet, mely geológiailag min­den tekintetben megfelelt volna temető­1 32 nek. A Farkasréti temető kiépülésének első jelentősebb mozzanata az Érdi út felőli fül­kés és árkádos falsírboltok létrejötte volt. Előzményét egy 1897-es közgyűlési hatá­rozat jelentette, melynek értelmében a Farkasréti és a Rákoskeresztúri temetőben a technikai korszerűséget színvonalas par­kosítással és minél több egyedi síremlék felállításával kellett ötvözni (javaslat tör­tént a frekventáltabb helyeken létesülő sír­emlékeket véleményező bizottság létreho­zására is). A fővárosi mérnöki hivatal építé­szei, Krátky János és Hegedűs Armin e ha­tározat nyomán kaptak utasítást 1899- ben egy korszerű, elsősorban észak-itáliai pél­dákat követő farkasréti sírboltrendszer ter­vezésére, 48 nagyobb és 72 kisebb sírbolt­tal. A kivitelezésre 1900-ban került sor, és az első pozitív tapasztalatok után a főváros a Rákoskeresztúri temetőben is építtetett két hasonló sírbolt-együttest. Az Érdi úr felőli sírboltok fő újszerűsé­gét elrendezésük jelentette: a több szint­ben, fülkés rendszerben kiépült sírbolto­kat a komplexum belsejében folyosóval kö­tötték össze. Az egyes fülkék egymástól és a felszíntől elszigeteltek, így jóval gazdasá­32 Schaforzik Ferenc: Még néhány szó a farkasréti temetőről. Magyoíság, 1924. március 14. gosabb helykihasználásra nyílik lehető­ség, és ez a megoldás összehasonlíthatatla­nul higiénikusabb, mint a hagyományos, egy légterű sírboltok használata. A koporsó lesüllyesztését és a folyosón való mozgatá­sát egy Freissler Antal tervezte egyedi szerkezet végezte. A folyosó levegőzését szellőzőrendszer biztosította, a fülkék be­falazott nyílása fölé pedig, altemplomok­ban és családi mauzóleumokban megszo­kott módon, emléktáblák kerültek (kö­zülük ma már egy sincs a helyén). Az euró­pai színvonalú tervet sajnálatosan hanyagul kivitelezték, így a sírboltok már a húszas években rossz állapotban voltak. * 1927­ben a falsírboltok folytatásaként árkádos sírboltok létesültek és a falban közel két­ezer csontfülkét is kialakítottak. A létesít­mény a háborúban súlyos károkat szenve­dett, később elhanyagolták, ma már lezárva és életveszélyessé nyilvánítva vegetál; az elhagyott, pusztuló folyosó és az ötvenes évek végén kialakított föld alatti kolumbá­rium kísérteties látványt nyújt. Az eredeti tervek arról szólrak, hogy ha beválik az új temetkezési forma, akkor több falszakasznál is épül majd hasonló sír­boltrendszer. A felmerült problémák miatt ebből semmi sem lett, újabb reprezentatív falsírboltok az 1990-es évekig nem létesül­tek Farkasréten. Ma az Érdi út felőli falnál találjuk a temető legrégebbi, nagyrészt ere­deti állapotban fennmaradt részét. Mivel egykor a sírboltrendszer feletti falszaka­szon lehetőség nyílt reprezentatív síremlé­kek állítására, itt maradtak fenn a legkoráb­bi eredeti farkasréti műalkotások is. A fal­sírboltok mellett a főbejárat környékén és a 33 Vö. SzatucsekTibor: Fülkés sírboltok a Farkasréti temetőben. Hegyvidék, 2000. november 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom