Heltai Jenő breviárium 2. - Budapesti Negyed 39. (2003. tavasz).

BÁNOS Tibor: Heltai Jenő'esete A néma leventével'Magjai-Nemzet, 1994. október 29., 20. old. A néma levente budapesti felújítása szinte országos járványt indított: még ebben az évben bemutatták Szolnokon, Miskolcon, Szegeden, Pécsett, Gyulán, a rákövetkező évben pedig Kecskeméten, Győrött, és Kaposvárott is. (Vö. 320. sz. jegyzet!) 327. D EM ETER I m re : „ Az élet szép... Tenéked magyarázzam ? " Két beszélgetés Heltai Jenővel. Szabad Nép, 1955. január 11., 4. old. Nem véletlen, hogy 1951 és 1955 közti méltatás nem szerepel a breviáriumban. A 80. születésnap után a kultúrpolitika újabb hosszú esztendőkre elfeledte Heltait: egyetlen könyve nem jelent meg, egyetlen darabja nem került színpadra (a csak dalszövegíróként jegyzett János vitéz kivételével), egyetlen cikk nem foglalkozott vele. Az áttörést a kultúrpolitikai enyhülést ügyesen kihasználó Ladányi Ferenc és A néma levente 1955-ös felújítása hozza meg az idős író számára. 328. BÁNOS Tibor: Heltai Jenő esete A néma leventével. Magyar Nemzet, 1994. október 29., 20. old. (Vö. 326. sz. jegyzet!) 329. RÓNAI Mihály András: Heltai Jenő Vörös Zászló-rendje. Új Hang, 1956, 9.sz., 46-48. old. 330. HELTAI Jenő, Szépek Szépe = Színművek, 636-638; 680-682. old. Heltai utolsó színdarabját a Petőfi Színház mutatta be 1955. március 12-én. A Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínháza 1974. februárjában, a Békés megyei Jókai Színház 1977. februárjában, a Budapesti Gyermekszínház 1982. februárjában — és hogy ne mindig februárra essék a repríz —, a Veszprémi Petőfi Színház 1987. januárjában, a Játékszín 1988. áprilisában, a Miskolci Nemzeti Színház, 1993. októberében {Hamupipőke címen), a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház 1996. októberében, a Magyar Színház pedig 2000. decemberében újította fel. A darab először az Öt mesejáték című gyűjteményben, HlNCZ Gyula illusztrációival került az olvasók elé, majd a Színművek kötet közölte, mi is innét idézzük.