Heltai Jenő breviárium 2. - Budapesti Negyed 39. (2003. tavasz).

MASA: (aláírta a nyugtát és visszahozza) Lát majd különb csodát is. Beszélek az ügyvédemmel. Igenis, beszélek vele! És a bérletet mégiscsak fölbontom. Ha valaki így hálálja meg a jóságomat! BRAEMER: Nem értem, miért haragszik a nagyságos asszony! Ahelyett, hogy örülne, hogy végre fizetek! (Emelthangon) Pontosan fizetek, elsején, többet mint amennyit kérni tetszett, mert én becsületes ember vagyok! MASA: Már túlságosan hosszú idő óta az. És (az ebédlőre mutat) nekem vendégeim vannak, tehát... BRAEMER: O, kérem! (Összeüti a bokáját) Nagyságos asszony! MASA: (fagyosan) Jó napot, Braemer úr. BRAEMER: (az ajtóban megfordul) Nagyon sajnálom, hogy így fordult. De, ha a nagyságos asszony olyan makacs... MASA: (fölháborodva) Még én vagyok makacs? BRAEMER: Velem lehet alkudni, kérem. Százezer koronát mondtam, de az nem szentírás — egy párezer korona ide vagy oda... MASA: Oda? BRAEMER: Ide! MASA: Nem, Braemer úr! Se ide, se oda, kétszáz, se száz, se öt, se kettő, ingyen se kell a cukrászdája. Beteg vagyok, ha rágondolok. BRAEMER: Tessék elhinni, én is. (Inéiul, megáll) Százötven? MASA: (idegesen dobol az ujjaival) Kilencven? BRAEMER: (fölháborodva) Kilencven? No már bocsánat, sértegetni nem hagyom magamat! Kezét csókolom! (El) MASA: Jó napot! 186. Nemes verseny, vagy a tökéletes ház 1. Élt egyszer ebben a gyönyörű fővárosban két kitűnő háziúr. Nevezzük el ezt a két embert, a régi élclapokból szerzett tapasztalásaink alapján Kövednek és Soványinak. Kövéri, mint neve is jelzi, hosszú, sovány ember volt. Soványi ellenben alacsony, kövér. Különben hol maradna a humor, az az áldott jó humor, a melyet olyan kitűnő eredménynyel hamisítanak már Budapesten?