Heltai Jenő breviárium 2. - Budapesti Negyed 39. (2003. tavasz).
egyes jeleneteket átalakítottam, foltozgattam. Azt hiszem, ezzel a munkával a darabnak csak javát szolgálhatom. — Milyen új munkán dolgozik jelenleg, elnök úr? — Erről nem szívesen beszélek. Én már a kész tényeket szeretem csak elmondani. Ami csak úgy félig-meddig van meg, arról inkább ne beszéljen az ember, mert nem biztos, hogy azt befejezi. — Az Aristophanes-fordítással mennyire van? — Aristophanes Nők köztársasága című szatirikus vígjátékának új fordításából négy felvonás elkészült. Szeretném ezt minél hamarabb befejezni. Ez a fordítás hiteles is, s elsősorban nem a fdológus, hanem a színpad és a közönség számára készül. —Tudtunkkal a Vígszínház részére is készít valamilyen darabot, elnök úr. — Jaj jaj — szisszen fel—, nem akarom elmondani és mégis így kiszedik belőlem. Hát akkor inkább mindent elmondok, hogy mi készül és mi van készülőben. Úgy látom, mindent ki tud szedni belőlem. A Vígszínház részére Pristley-darabot fordítok. A munkával jó tempóban haladok. Címet egyelőre nem adtam neki. Véleményem szerint ennek a darabnak igen nagy sikere lesz. Mire alapítom ezt? Olyan sok darabot ismerek, tudom, mi fekszik jól a színpadnak, és mi kell a közönségnek. Saját darabon jelenleg nem dolgozom. Eleget mondtam? Azt hiszem, jól viselkedtem -— mondja mosolyogva — és semmit sem hallgattam el. — De igen. Az Ostromnap lótó\ nem hallottunk semmit. — Az Ostromnaplót nem adom ki egyelőre, mert számosan jóval többet szenvedtek és több viszontagságon mentek át, mint én. Egyéni szenvedéseimet és viszontagságaimat pedig egyelőre nem akarom a közönség elé vinni. Több epizódot kiragadok belőle, és az érdekesebb részeket máshol felhasználom. Búcsúzóul váratlanul feltesszük a kérdést: — Mikor lesz kész az új könyve? — Hát erről is tud? Pedig ezt én mindenki előtt elhallgattam. Tavaszra. — Miről szól? — Az ostromról. Az ostromról, tiszta, őszinte, minden szentimentalizmus nélküli képet akarok festeni, az élet viszontagságait és az emberek viselkedését szeretném élethűen leírni. 305. Kritikusainka Nők összeesküvésének előadása alkalmából már megint, ki tudja hányadszor állapították meg, hogy Heltai Jenő, ha Aristophanest fordítja,