Heltai Jenő breviárium 2. - Budapesti Negyed 39. (2003. tavasz).

asszony kielégíti magát, és nekem marad negyvenhatezer korona, koporsószegre, ha ugyan kapok ennyiért egy tucatot. Mit keresek én ezen? Csak a nagyságos asszony jár jól, én akkor is fölakaszthatom magamat! (Össze akarja ütni a bokáját és meggondolja a dolgot) M/VSA: Mát, nézze, ha vevője van, adja el. Az ötvennégyezer korona nem sürgős, fizesse ki a felét, a többit majd megadja. BRAEMER: O, a nagyságos asszony angyal! Tessék elhinni, az egész harmadik kerületben nincs még egy ilyen angyal! Ez éppen a baj! Az én szívemnek is van határa, én már nem bírom tovább nézni, hogy négy év óta egy krajcárt sem fizettem. Ezt nem lehet, kérem, ezt egy tisztességes cukrász nem tú'rhcti tovább — azért is hagyom itt a boltot. (A hangja elcsuklik, előveszi a zsebkendőjét, szemét törülgeti) MASA: (idegesen) Braemer úr, ne sírjon... Csak azt ne! Nem bírom nézni, ha egy cukrász sír. Akkor inkább üsse össze a bokáját. BRAEMER: (mintfentebb) Kérem, azt is lehet! (Szolgálatkészen összeüti) MASA: Hát mit csináljak magával? Megpróbáltam mindent, beleegyeztem abba is, hogy átadja a boltot, eladja... BRAEMER: (mintfentebb) Nincs vevő rá. És nem is kell. Semmi sem kell. Unom. Unok én már mindent. Rajtam csak egy módon lehetne segíteni... MASA: Talán én adjak pénzt magának? BRAEMER: Szakasztott erről van szó, kezét csókolom! De különben... MASA: Ne hamarkodja el! Hogy pénzt adjak magának, ez új és szokatlan. Nem mondom, hogy nem teszem, de... BRAEMER: (fejét vakarva) Hiszen lehetne rá valami formát találni... Legrosszabb esetben a nagyságos asszony bejönne egy kis pénzzel az üzletbe, társnak. MASA: Hát ha maga egyedül sem tud belőle megélni, hogy éljünk meg ketten? BRAEMER: Úgy, ahogy eddig. Én rosszul, a nagyságos asszony jól. MASA: Nem, Braemer úr, ez nem jó. BRAEMER: Vagy tessék megvenni! Odaadom százezer koronáért, ahogy mondtam. Csinálja a nagyságos asszony egyedül! MASA: Én? Nem értek hozzá. BRAEMER: Tessék valakit alkalmazni, valami szorgalmas, megbízható embert — mondjuk engem! Tisztességes fizetéssel, részesedéssel, hogy legyen miért dolgoznom. Majd meg tetszik látni: nem olyan utolsó dolog egy kis cukrászda, Budán, a Kétpacsirta utcában. Jó hely ez! Tizenharmadik szám, a villamos mellett, közel a Margit hídhoz. MASA: A kisipar haldoklik!