Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

29. JOUJOU KISASSZONY Érzékeny jelenet Személyek: ARLEQUINO FUXIN, a szolgája, Joujou KISASSZONY Történik az ARLEQUINO szobájában ARLEQUINO: (az asztalnál ül és a tollat fogja. Majd fölveszi az előtte fekvő papírlapot és olvas:) »Joujou kisasszony, isten áldja meg, Már én tovább bolondja nem leszek. Verset magáról többé sohse mondok, Keressen kis szívének más bolondot! S míg hő szerelmem parazsa kihamvad, Keresek én is más leányt magamnak, Keresek én is « (Leteszi a papirost, fölugrik és föl alájár.) Hiába minden, nem bírom tovább, Rímem hiányzik s még egy kurta láb. S melyet a kétség és csömör sugallt, Be nem tudom fejezni ezt a dalt. Hiába minden, nem bírom tovább! Oh Arlequino, óh te gyatra báb, Ki azzal hencegsz, hogy poéta-lelked Minden piciny dalodba belehelted, Ki azzal hencegsz, hogy minden dalodban Egy boldogtalan ember szíve dobban S könyörg szerelmet és meghallgatást: Mire jutottál vén szamár, no lásd! Immár keserves három hónap óta Joujou kisasszonyról szól mind a nóta, Mely lantod ihlett húrjain fakadt: S az ajka még nem érte ajkadat! Szíved hiába ontott érte vért, Hiába sóvárogtál csókjaért: Ez ajk, amely ma lázban ég, remeg,