Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

HELTAI Jenő: A fordító. Színházi Élet, 1922, 37. sz., 1-2. old. 116. ROBOZ Imre: Az irodalom budoire-jában. Bp., 1916, I., 193. old. 117. HELTAI Jenő: Dal a szomorú nyaralásról = Heltai Jenő versei. 140-142. old. 118. HELTAI Jenő: Bernátné legújabb vívmányai = Uő, A hét sovány esztendő és más elbeszélések. Bp., 1912, 317-321. old. Heltainak szatirikus novelláiban és jeleneteiben gyakorta visszatérő hőse Bernát és Bernátné. 1906. májusában a Vígszínházban, Fedák Sári kabaréestélyén bemutatják a Bernáték kikocsiznak című jelenetet, amely nem maradt ránk. Egy évvel később háromfelvonásos, énekes bohózat fut Heltai tollából Bernát címen, s 1913-ban a Nyugat kiadónál külön kötet jelenik meg, melynek címe ugyancsak Bernát. A Bibliográfia össze is mossa a kettőt, noha a címen — és persze a két hős személyén — kívül semmi közük egymáshoz. Az itt szereplő írást Heltai nem válogatta be a Bernát című kötet anyagába, és azóta sem jelent meg sehol. 119. FlELTAI Jenő: Családi boldogság = Uő, Bernát, Bp., 1913, 173-174. old. A Bernát kötetnek (vö. 118. sz. jegyzet!) külön ciklusa a Bernátné versei című gyűjtemény, az idézett vers ebből való. 120. HELTAI Jenő: Bernát vadászni meg' = Uő, Bernát, Bp., 1913, 57-59. old. (Vö. a 118-119. sz. jegyzetek!) 121. KOSZTOLÁNYI Dezső: Bernát. Budapesti Napló, 1907. június 2., = Uő, Színháziesték, Bp., 1978, I, 583-584. old. A „mindannyiunk kedves ismerőse" kitétel arra utal, hogy már 1907-ben számos Fleltai-írásban bukkant fel Bernát figurája. A Bernáték kikocsiznakon (Vö.l 18. sz. jegyzet!) kívül nem sikerült ebből az időből több ilyen írást találnom.