Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

HELTAI Jenő: Pro domo = Heltai Jenő versei. 240-241. old. A vers egyébként a A/tfo-kötetet ért kritikákra való közvetlen reflexiónak tekinthető annyiban, hogy először A Hét 1895-ös folyamának 54. oldalán jelent meg. Az itteni változat mindazáltal még enyhébb, zárósorában például az „impotens" kifejezés helyett az „öreg úr" olvasható. Az újabb szövegváltozat az első kötetbeli megjelenés eredménye 1911-ből. 42. KOMLÓS Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig. Bp, 1957, 369-371. old. 43. HELTAI Jenő: Babér = Pesti maeJarak. 361-362. old. Pulszky Károly (1853-1899): művészettörténész, fordító, Márkus Emília férje. 1884-1896 között az Országos Képtár igazgatója. 44. HELTAI Jenő: H off mamié meséi. Bp., Unikornis, A magyar próza klasszikusai, 54., 1998, 7-10. old. A kötet szerkesztője, HEGYI Katalin utószavában ezt írja a regényről: „A Hoffmannémeséi százhárom évvel ezelőtt, 1895-ben, a Magyar Hírlap kiadásában jelent meg először. Ez az író első bohémregénye, s azóta megfeledkeztünk róla. A magyar irodalomtörténet bibliográfiája (Akadémia Kiadó, 1982) sem említi létezését." A leírtakhoz annyit érdemes hozzáfűzni, hogy Heltai A titokzatos hercegnő'címen 1905-ben is megjelenteti a regényt, akkor a Magyar Kereskedelmi Közlöny kiadásában. A Bibliográfia egyébként ezen a címen sem tesz említést a műről. Szikszay (Szikszay Söröző, VIII. Rákóczi út 1. — Múzeum krt. 2.): 1875-ben, a korabeli Nemzeti Színház bérházában megnyílt üzletet a Nemzeti Színházhoz cégérezték, de tulajdonosa, Szikszay Ferenc után csak Szikszayént ismerte mindenki. Magyar és francia konyhája egyformán ízletes, borai zamatosak, árai mérsékeltek voltak. Az ország legnevesebb vendéglője, fogalom volt Fiúmétól Késmárkig, Soprontól Brassóig. A szomszédos Nemzeti Színház tagjai is gyakran megfordultak falai között. 1898-ban Szikszay eladta az üzletet, amely mint Ehm élt tovább 1913-ig, a régi Nemzeti Színház lebontásáig. 45. HELTAI Jenő: A Kerepesi út — Heltai Jenő versei, 70-72. old.