Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

Heltai Jenő (jobb szélen) Abbáziában. Mellette felesége, Jancsó Vali, és Miklós Andor 1911 Jellussich felvétel Petőfi Irodalmi Múzeum HAFID (nevet): Ó legravaszabb minden asszonyok között! Nem tudom, van-e itt valaki, de arra esküszöm, hogy a szekrényben nincs senki... HAMDUNA (a kezébe erőszakolja a kulcsot): Én pedig követelem, hogy kinyisd... IIAFID (visszaadja): Allah őrizz! HAMDUNA: Nem nyitod ki? Jó, majd kinyitom én... (A szekrény felé indul.) HAFID (nevet): Hiába nyitod ki, nem nézek oda és behunyom szememet... Nem akarom ostobaságomat látni! HaMDUNA: Végre okosan beszélsz! Nem megmondtam előre? (Megvetően eldobja a kulcsot.) A szekrény be sincs zárva! HAFID: O mily szerencsétlenek is a férfiak, kiket a féltékenység megvakít! Kegyelmezz meg nékem, Hamduna és szégyenemet ne tetézd haragoddal. Bocsásd meg a szegény Hafidnak az ő ingadozását... HAMDUNA (megöleli, megcsókolja): 0 én édesem, hát tudnék-e rád haragudni? HAFID: Hogyan is lehettem olyan esztelen! Nem inkább arra kellett volna-e gondolnom, hogy hibádat jóvá akartad tenni és ízletes vacsorával, jó borral és muzsikusokkal vártál fáradságos utam után?