Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

SZEKERES: A babája. Egy panamakalapot viselt. VILMA: Gróf Rátótinak babája van? SZEKERES: Igen. Új babája: Bodza Irén, az Új Színházból. VILMA: (izgatottan) Az a kis undok a babája? SZEKERES: Igen. Tetszik ismerni? Egyszer láttam. KLÁRI: No, lám. Hogy fölvitte az isten a dolgát. Legalább megfizetheti azt az ötszázezer koronát, amivel két év óta tartozik Madame Zephyrine-nek. VlLMA: Finom nő! SZEKERES: Nekem is jobban tetszett a régi! KLÁRI: Miféle régi? SZEKERES: A régi babája, aki ezelőtt volt a kegyelmes gróf úrnak. A Kalota­szegi! VlLMA: Azt volt a babája? SZEKERES: Hol él Vilma nagysád, hogy ezt sem tudja? Egész Pest tudta! Még azt is, hogy két hét előtt szakítottak! VILMA: Érdekes. Hát az jobban tetszett magának? SZEKERES: Meghiszem azt. Az aztán egy nő! KLÁRI: Úgy beszélsz, mintha legalábbis ismernéd. SZEKERES: Hogy ismerem-e? Haha! VILMA: (gúnyosan) Talán viszonya is volt vele? SZEKERES: (Klárához) Ne hallgass ide, bocikám. (Vilmához, de úgy, hogy Klári is hallja) Vilma nagysád eltalálta. Volt egy kis viszonyunk. VlLMA: (nagyotmulat) Ne mondja! KLÁRI: (pofozza) Hazudsz! Gazember! Csirkefogó! Rágalmazó! SZEKERES: (mentegetődzve) Becsületszavamra! De akkor még nem ismerte­lek téged, bocikám! VlLMA: Hát mesélje el! Hogy is volt a Kalotaszegivel? SZEKERES: Kérem, Vilma nagysád, csak nem képzeli, hogy még többet is mondok? Megmondtam, amit meg lehetett mondani... de többet nem átulhatok el. VlLMA: Nem is tudtam, Szekeres úr, hogy maga ilyen diszkrét ember! SZEKERES: Muszáj, Vilma nagysád, ha ilyen előkelő színésznőről van szó. 136. Tréfás dolog történt Heltai Jenő Masamód című darabjával is. Volt egy sú­gónk, Kövesinek hívták. O szokta megcsinálni a szerzők kézirataiból a súgó­könyvet és a szerepeket. Egész éjjel dolgozott, mert a munka sürgős volt. Másnap próbát szerveztek a darabból. Az egyik kávéházban már csaknem

Next

/
Oldalképek
Tartalom