Heltai Jenő breviárium 1. - Budapesti Negyed 38. (2002. tél)

ELSŐ JELES (a ki mindezt hallja, kissé sápadtan): Úgy látszik, még sem a darabon nevettek! (Átüla másik oldalra, egy másik kritikus háta mögé.) A MÁSIK KRITIKUS (a szomszédjához): Ugyan kérem! Én mondom magának, hogy a miniszterelnök végzett ember. Vagy ha jobban tetszik, kivégzett ember. Jöhet, mehet, utazhat, érkezhet, a feje tetejére állhat, kinevezhetik, elereszthetik, azért velünk még se bír! A SZOMSZÉDJA: Jó, jó, de mi lesz? ELSŐ JELES (nem várja be, hogy mi lesz, hanem megint átmászik a túlsó oldalra, egy harmadik úr mögé). EZ AZ ÚR (egyedül ül, feltűrt gallérral, mélyen szemébe húzott kalappal). ELSŐ JELES (magában): Ez legalább nem beszél a darabról se jót, se rosszat! (Félszemmelfeléje sandít.) AZ EMLÍTETT ÚR (hirtelen hátrafordul): Kérem, kolléga úr... ELSŐ JELES (előzékenyen): Parancsol? AZ EMLÍTETT ÚR (a ki a sötétben nem látja, hogy kihez beszél): Végig itt marad? ELSŐ JELES: Hogyne! AZ EMLÍTETT ÚR: Akkor legyen szíves, keltsen föl fél egykor, mert akkor el kell mennem. (Elalszik.) ELSŐ JELES (magában): Nincs szerencsém! EGY ELKÉSETT ÚR (bejön és a sötétben tapogatózva, éppen melléje ül): PIol tartanak? ELSŐ JELES: Az első felvonás végén. AZ ELKÉSETT ÚR: Tiszta haszon. Legalább az elejét nem láttam ennek a bivalyságnak. ELSŐ JELES (fölszisszen és odébb vonul): Határozottan nincs szerencsém! (Megint egy úr és egy hölgy mögé téved.) A HÖLGY (hevesen az úrhoz): Igen vagy nem? AZ ÚR: Kérlek... A HÖLGY: Semmi kérlek. Vagy színházi kritikus valaki, vagy gazember. Pia színházi kritikus vagy, akkor úgy levágod nekem ezt a darabot, mint annak a rendje... AZ ÚR: Mit vétett neked ez a darab? A HÖLGY: Vak vagy? Nem látod, ki játssza a címszerepet? Nem látod, hogy nem én játszom? És azt kérdezed, hogy mit vétett? AZ ÚR: Miért nem szólsz? A darab le van vágva! ELSŐ JELES (támolyogva menekül hátra, az utolsó sorba). (Ugyanekkor legördül a függöny. Vége a fölvonásnak.) A SAJTÓ ÉS A JELENLEVŐ MŰVÉSZNŐK (zajos tapsok közt, egy torokkal): Bravó! Bravó! (Fölfedezik a két szerzőt, és lelkesen gratulálnak nekik.)