Anka naplója. 1944. március 14-1945. március 5. Feljegyzések a háborús Budapestről - Budapesti Negyed 37. (2002. ősz)

VzA-xc Paula néniékhez. Hallgatom a rádiót, hála Istennek nem igaz a témhír, hogy az oroszok Ungváron vannak. Nem tudok belenyugodni, hogy mi is úgy járjunk mint az olaszok, vagy most Vilna és Kovno, mert a németek „védeni fognak" minket. Reméljük, hogy most a saját országukban fognak „minden katonai berendezés elpusztítása után tervszerűen kiüríteni". Megjön Boli telefonál, hogy Márkus „levelet hozott". Rohanok haza, semmi, egy lap. Az ametikaiak megindultak, Rennes-ben és Dinant-ban vannak. Augusztus 5. Végre szombat, lehet napozni, persze délelőtt légó van, de nem lesz semmi. Délután 5-re bridge, Olga és Domonyék. Olga pont ötté megjön, Napóval megjelennek az ablakom alatt, Olga vizet iszik a konyhában, megfésüli Marit, aztán intézkedik, hogy a klozetot „öntsék le". Egyébként különös újságot ő sem tud. Elhozta a hercegprímás és a kormány levélváltását, Napó elolvasta, állítólag érdekes. Csodálatos, szinte szeptemberi fényben ragyog a város. Egész VS-\g játszunk, akkor már sötét van, és ők hazamennek. Az az általános vélemény, hogy a terror nagyja elmúlt, talán lesznek még a végén kirobbanások, de rendszeres akció már nem lesz. Márkus szerint „vegyes" megszálló csapat jön majd ide (oroszok, hinduk, angolok) és deportálások lesznek. (Még ez hiányzik, hogy minden újta kezdődjön, bat a nagyfejűeket nem sajnálom!) Csodálatos, hogy mindenki boldog a németek vetesége miatt, s közben hogy elfelejtik, hogy mi velük vagyunk és pokoli tossz sors vár majd Magyarországra, a rossz politikánk miatt. Augusztus 6. Felmegyünk a strandra Marival, de már nem lehet bemenni Feldlazarettbe. Csodálatos idő van, napozunk a balkonon, az ablak alatt. Mari elmegy szalonnát sütni a szomszédba, mi meg Bolival a hétórai misére készülünk. Egyszerre, váratlanul megérkezik a Feri, Zalából. Sas behívót kapott. Bosszantjuk, hogy mint folyamőrt, csakis a törökök ellen viszik, s ott majd fel fogja eleveníteni a régi háreméletet. Szombathelytől jön és több ótát utazott. Nagyon sajnáljuk szegényt, de egyelőte hazajöhet aludni, amíg nem indulnak Pesttől. Meséli, hogy Szombathelyen rokonoknál volt, s az egyik fiú ott mondta, hogy most tepült el századosa Titóhoz. Lesétálunk a templomba, sikerül meglátnom az Ambtóékat (Boli ideálja a kisebbik lány). —Az amerikaiak Nantes felé haladnak. Gyönyörű nap volt, csodálatos hogy nem jöttek! Éjjelre mindenki támadást vár. Bolival befejezzük a Spiegel das