Anka naplója. 1944. március 14-1945. március 5. Feljegyzések a háborús Budapestről - Budapesti Negyed 37. (2002. ősz)

mindig haza taxizik? (Ekkor volt éjjel először az a rendelkezés, hogy zavaró repülésnél nem járnak a villamosok.) Március 18. Szombat van. Haza ebédre, megint pillanatonként változó idő, „téli április" egyik percben hófúvás, másikban nap. Ezért lent fekszem le a verandán, kisüt a nap, kicsit napozok, de nagyon nyugtalan vagyok. Vetebinével és később Margittal elgeteblyézzük és megtisztítjuk a veranda és a terasz előtti fűpartit. Este VU 1-kor leoltok. Március 19. Reggel borult, hideg idő, pár fok plusz, Mari német verseket én meg franciát tanulok a kettben játkálva. Éppen kimentünk (V2IO), amikor Ágnes a telefonhoz két. Nagy rémülettel meséli, hogy „összekötözött kézzel elvitték a szegény jó képviselő urat (Bajcsy-Zasilinszkyt) a német katonák, gépfegyver áll a ház előtt". Én erre mondom a telefonba, hogy nem ismertem, de persze nagyon sajnálom. Még nem értjük a dolgot. Újra kimegyek, és tovább sétálunk Marival a kertben. A kerítésnél szól a Csányi Boriska, aki beszélt egy altiszttel a minisztéfiumból, mert éppen kihozott neki valami csomagot, és attól hallja, hogy német megszállás van, rengeteg német kocsi, meg katonaság áll a Lánchídnál, az Akadémiánál. Egy idő múlva szól Margit, hogy a Kerekes kijött és kéri, hogy Napó azonnal menjen át hozzá! Napó persze lement a Metzletékhez és mint mindig vasárnap délelőtt, a temetőbe. Majd csak a Svábhegyen átjön haza. Átmegyek hát én, ott van Kerekes öccse; Juhásznéval reménytelen kísétletet tesznek arra, hogy begyújtsanak. O is azt mondja, hogy itt vannak a németek, látta őket a vátban „igazoltattak" (!) s Kerekesek máris költöznek ki. Visszamegyünk Marival a kertbe és elgereblyézzük az inas szoba előtti kis fűpartit. Megtaláljuk Boli egy régi kis játékkatonáját; elássuk újra, azzal, hogy majd kivesszük, ha béke lesz! Hát jönnek Kerekesek, mégpedig mentőautón, ami kétszer is fordul. Annyian jönnek, hogy borzalom. Egy órakor megérkezik Napó, a tőle megszokott flegmatikus módon tudomásul veszi a dolgokat, aztán átmegy Kerekesékhez. Áthozza hozzánk Kerekes Jutkát a.francia kisasszonnyal, a Jutka meg van hűlve, nem ebédelt, a szakácsnő nem jött ki velük, és a lakás jéghideg. Ebédelnek, aztán felmennek Mati szobájába. Délutánra már nagy láza van Jutkának (ja a mentőautó!), Kerekesné szokás szerint gyűlölködik az urára, hogy minek csődített ki ennyi rokont és tüneményes kalapban ül odaát. így hiába megy át a francia kisasszony mondani, hogy a Jutka nagyon lázas, csak vacsora táján jön át az asszony, de most rózsaszínű ágyneművel és csoda