Anka naplója. 1944. március 14-1945. március 5. Feljegyzések a háborús Budapestről - Budapesti Negyed 37. (2002. ősz)

A barátok Ilus és Péter: Bernauer Ilus Anka évfolyamtársa. Fekete, kékszemű, törékeny kis zsidónő volt, okos, művelt és alapjában véve vidám. A férje, Mezei Péter, akinek különös sorsa volt. Apja, az öreg Mezei, nős volt ugyan, de beleszeretett a francia társalkodónőjükbe, aki terhes lett tőle, és amikor ez kiderült, gyorsan visszament Párizsba. Péter már odakint született. Mezei állandóan tartotta velük a kapcsolatot, és anyagilag is támogatta őket. Amikor meghalt a felesége, visszahívta magához a ftancia lányt, elvette feleségül, majd „adoptálta" a nő fiát, azaz a saját gyerekét. így lett egy ftancia, keresztény, törvénytelen gyerekből, törvényes magyar félzsidó. Mezei nem sokkal ez után meghalt. Pétét tüneményes, vidám, jóképű férfi volt, az egyetemen ismerte meg Ilust, s elvette feleségül. Mint vegyész, a Chinoinban dolgozott, magas pozícióban. Szegény, az életével fizetett azért, hogy az öreg Mezei olyan rendes volt hozzájuk — gázkamrában ölték meg. Médi és Lali: Médi (néni) fizika szakot végzett, s dolgozott is a szakmájában, fess, remekül síelő, sportoló, vidám nő volt, férje Rácz Lajos jogász volt. A mártonhegyi ház. Hátul a székek mögött a konyha bejárata, elöl Napó szobájának ablaka, fönt Boli terasza, alatta a veranda. (Ez a kép jóval a háború után készült, de akkor a ház még az eredeti formájában állt.