Peremhelyzetek – szociográfiák - Budapesti Negyed 35-36. (2002. tavasz-nyár)
KŐBÁNYAI JÁNOS Biztosítótű és bőrnadrág
tény, hogy Ön a rendezők intézkedéseit fasisztának nevezte volna. Ugyanakkor módszereiket változatlanul brutálisnak tartotta. Ezt Ön előtt a szeptember 3-án készült feljegyzésen kiigazítottuk. Sajnálattal tapasztaltam, hogy a segítő szándékot Ön nem fogadta el, és a beszélgetés elején bírósággal és »magánvádas rágalmazási perrel« fenyegetőzött. Jogi végzettségét fitogtatta, igyekezett kioktatni a jelenlévőket, köztük engem is. Azt elismerte, hogy szeptember 3-án újságíró igazolvány nélkül, a zenekar vendégeként tartózkodott az Ifjúsági Parkban. Jogtalanul avatkozott bele a munkaköri kötelességüket teljesítő rendezők tevékenységébe, akik a házirend durva megsértője ellen munkaköri kötelességüknek megfelelően jártak el. Nem az Ön feladata elbírálni, hogy két önkéntes tendőr (akik egyben rendezők) kérnek-e rendőri intézkedést vagy sem. Jogtalanul tartózkodott az Ifjúsági Park irodájában, nem volt hajlandó igazolni magát az önkéntes rendőröknek, mire a rendőrjárőr megérkezéséig felszólították, hogy maradjon az irodában. Azt, hogy ki látogatja a vezetésem alatt álló intézményeket, jogomban áll meghatározni. Fenyegetése és a fent említett magatartása alapján úgy érzem, hogy Ön nem tartozik azok közé, akiket szívesen látunk intézményeinkben. így felkérem Önt, tekintsen el további látogatásaitól. Budapest, 1978. szeptember 11. Igazgató" Alatta hét kulturális intézmény felsorolása. Naivság az oka, de nem hiszem, hogy legálisan ki lehet valakit zárni — hacsak nem áll büntető eljárás hatálya alatt — egy nyitott kulturális intézményből. Pedig a következő héten a polgári jogi ügyletet — a pénztárablaknál a jegyvásárlást — nem üthetem nyélbe. Számomra nem adhatnak ki az Ifjúsági Parkba belépésre jogosító jegyet, vegyem vissza a pénzt — világosít fel a pénztárosnő. A kezdésig még van vagy háromnegyed óra. Addig kényszerű séta. Gyéren megvilágított földszintes utcák. Kivilágított sarkon, nyitott ajtaján az utcára lehel a külvárosról elnevezett étterem. Előtte a járdán csillogó húgycsíkok, szétfröccsent hányásrepeszek. Bent spanyolgitár-hegedű-zongora felállású zenekar magyar nótát, majd a „Nehéz a boldogságtól búcsút venni" című számot játssza. A gőzpárás, hodályszerű teremben, mint barna kézigránátok, állnak számtalan hűvös halomban az asztalokon összetolt sörösüvegek. Kiveresedett fejű fiatal férfiak énekelnek együtt a zenekarral.