Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

SALY NOÉMI „Itt élt és halt, mert másképpen nem tehetett"

Ungerleider Az első pesti mozis, Ungerleider Mór neve is fölvillan egy pillanatra, az Oszi utazások... nyolcadik fejezetében: „»Uzlet!« Úgy hangzik ez a szó, mint a trombitaharsogás. Sok pénzt keresni! Ezért ássák a kávéházak padlóját. [...] Ungerleider már javában mulattatja vendégeit a Király utcai kávéházban a laterna mágika árnyképeivel."

26 (Ugyanezen fejezet legelején Krónprinc Irma „a városligeri tavon korcsolyázott, mint egy fátyolkép".) Az ifjú Krúdynak nem kellett messzire gyalogolnia a Pekáry-házból, hogy lássa ezt az ős-mozit, amelyet valóban ott találunk az 1891-92-es Budapesti czím- és lakjegyzék kávéházi oldalain, a Király utca 27-ben, s fennállása egészen 1901-ig nyomon követhető. Az úgynevezett „ködfátyol kép"-vetítés régi mulatsága volt a pestieknek. Arany János is láthatott ilyet, erre utalhat Az örök zsidó című versének ez a különös sora: „Ködfátyol-kép az emberek". A laterna magicával finom tüllre vetített ködfátyolkép mintegy a diaporama és a film közös őse: állóképek mosódtak egymásba, mozgókép-hatást keltve, vagy eleven szereplők adtak elő élőképeket, jeleneteket.

27 A kávés famíliából származó, elektrotechnikusi képzettségű Ungerleider mozgóképek iránti szenvedélye nem szűnt: édesapja halála után egy cirkuszi akrobatával, Neumann Józseffel társulva átvette egy másik családi üzlet, a Kerepesi (Rákóczi) út 68. szám alatti Népkávéház vezetését, 26 Krúdy Gyula: Oszi utazások a vörös postakocsin. I. m

v 232. old. 2/ A szórakoztatásnak ez a műfaja az otthonokban is dívott, mint Jókai utal rá (már 1853-ban!) ül Egy mogyor nábob M. fejezetében. A vonatkozó művelődéstörténeti adatok javarészt Baranyai Zsolt érdekes tanulmányából valók: »Ködfatyo!-kép az átkeresztelték Velencére, s ott 1899. december 9-től állandó mozivetítéseket tartottak. A két tulajdonos az első este kétségbeesetten nézett össze: — De ki fogja itt nap-mint-nap megfelelő ütemben és ritmusban tekerni a gép kurbliját? — Neumann a homlokára csapott: — Majd a Jóska! — és beparancsolta a konyhából a napi kávédarálással megbízott kisinast. — Neki gyakorlata van az egyenletes kurblizásban!

2 Bécsi József nemcsak az első magyar mozigépész, de később az első magyar operatőrök egyike lett... Bodó Az Üllői úti üzletet 1894-ben nyitotta Bodó Adolf a 32-esek tere sarkán, s a korabeli sajtó részint fanyalogva, részint lelkesen ünnepelte a csupa arany, csupa freskó, csupa ciráda, csupa stukkó kávéházat. Az egyik szárnyban a négy biliárdasztal mellett is bőségesen maradt hely a kártyázni vagy csak beszélgetni vágyóknak, a másik szárny végében óriási falitükör duplázta a csillogást. Bodó üzletét a harmincas években fia, a későbbi ipartestületi elöljáró vette át. „A katonatisztek kávésai"-ként emlegették őket, mert az üzlet törzsközönségét a közeli Mária-Terézia laktanya és a Ludoviceum tisztjei adták. Az ifjabb Bodó idején a csillogás megfakult, a vendégkör is sokat szelídült: Móricz Zsigmond már a „szegény keresztények előkelő kávéházáemberek«. Egy Arany-verssor értelmezéséhez. In.- Mibálynopi köszöntő. írások Ilia Mihály születésnapiam. Szeged, 2000. 41-48. old. Szerk.: Saly Noémi. 28 Radó István, I. m. és Kolozsvári Andor Kávé és kávéház. In: Erzsébetváros. Bp., 1970.158. old. skk. és 204. old. Szerk.: Tímár Andor.