Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)
SÁNTA GÁBOR Az Élet Álom
tos elbeszélő művészetében él ékesen, édesen, mindent feledtetően. Egyedülálló írói egyéniség muzsikája ez a könyv; Krúdy lelke egy gazdag álomország". 16 Komlós Aladár megfigyelése, hogy az elbeszélések hőseiről elmondható: „Lelki problémáik a gyomrukban vannak, s életük legfontosabb pillanatait kiskocsmákban, teli tányérok mellett élik át." Az a sokszor emlegetett megállapítás is ebben a bírálatban olvasható, mely szerint „érdekes feladat volna megírni egyszer a magyar evés szellemtötténetét. Igen, szellemtörténetét, mert a magyar, s főleg a kálvinista magyar embernek az evés nemcsak táplálkozás, hanem öntudatlan pogány szertartás is, áldozás az egyedüli való érrékek előtt". Komlós Aladár szerint ezekben a novellákban csupán ürügy az étkezés. „A szakácskönyvi problémák itt takarnak valamit". Alégpcdig azt, hogy e hősöknek „nincs egyéb, amiért lelkesedhetnének. Épp ezért, akinek enni támad kedve a Krúdy-figurák szakácskönyvi fiorituráinak olvasása közben, azt hiszem, nem értette meg e novellákat. A kiskocsma, ahol e novellák lejátszódnak, közvetlenül a nihilizmus partján fekszik, időbelileg pedig a fin de siècle korszakában van". E bírálat — óvatosan és kíméletcsen bár — egy fogyatékosságra is felhívja a figyelmet, mégpedig arra, hogy „Krúdy legszembetűnőbb gyengéje az egyhangúsága, amely már-már szegénységnek volna mondható, ha birtokának szűk voltáért ez az író nem kárpótolna növényeinek ritkaságával és színpompájával". 17 A recenziók — számos esetben önmaguknak is ellentmondó — impressziói, a 16 b. a. [Bónyi Adorján]: Új könyvek. Pesti Hírlop, 1932. január 26. 9. old. gyakran erőltetett képzelettársítások és az „álom" kifejezés kínálta nyelvi fordulatok kiaknázása akaratlanul is Kosztolányi véleményét idézik, aki lírát és „elemezhetetlenül furcsa" emlékeket emlegetett Krúdy saját kiadású elbeszéléskötete méltatásakor. Mindez érthetőnek tűnik, hiszen Az Élet Alom unikum és delikátesz a magyar prózában. A bírálatok papírra vetésekor csupán hetek, legfeljebb hónapok teltek el a megjelenése óta — időre volt szükség a „megemésztéséhez". (S nem is kevés; Szauder József, Fábri Anna és Fülöp László alapvető tanulmányai évtizedek múltán láttak napvilágot.) 4. A húszas évek második felére Krúdy Gyula egészségét alaposan megviselték az évtized elejének méltánytalanságai, a szakadatlan munka és az éjszakázás. Idegei tönkrementek, a szíve, a veséje, a mája és a gyomra egyaránt gyógykezelésre szorult. Kímélő életet szabadna élnie, ő azonban — a lábadozás rövid idejét leszámítva — a már megszokortat folytatja tovább, diétáznia kellene, ehelyett koplal. Az előbbin nem akar, az utóbbin nem képes változtatni. Ötvenévesen már nem tud nyárspolgárrá válni, a gazdasági válság pedig számára is lehetetlenné teszi a boldogulást. Maradt a kocsmázás mint menekülés, szórakozás és munka. Krúdy Gyula ez idő tájt a Bródy kávéházba járt és az óbudai kiskocsmákat látogatta, mindenekelőtt a Kéhlit, ahol régi barátaival, hírlapírókkal, I/ Komlós Aladár: Az élet álom. Krúdy Gyula válogatott novellái. Nyugat, 1932. június 1.660-662. old.
