Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

SALY NOÉMI „Itt élt és halt, mert másképpen nem tehetett"

szokása volt. —A kávéház egyik részében a báránysüveges veszprémi fiskus még mindig a Balaton körül utazgat, amikor a kávéház Nagykörút felőli oldalán már Sven Hedin ázsiai bolyongásai se keltenek különösebb feltűnőséget. [...] A kisemberek kezdik megtanulni a Vázsonyi nevét, és a névtulajdonost hébe-korba megnézegetik a kávéházi ablakon át. Igen, ott van, ott ül, polgártársai ellenőrizhetik."

47 Négy-öt nagy lap, a Pesti Hírlap, A Polgár, a Magyar Hírlap, a Világ, Az Esi újságírói üldögéltek a legendás kávés, Steuer Gyula óvó tekintete alatt: „Egykor a pesti hírlapírói — és félig-meddig az írói — élet éjszakára volt berendezkedve, mégpedig az éjfél utáni éjszakára, midőn a polgárok már hazamentek és teli tüdőből lehet ordítani a kávéházban, hogy X. vagy Y. a legnagyobb panamista vagy a legrosszabb költő Magyarországon... »Princi« — aki Steuer néven is megható, kedves emlékezetet hagyott hátra —, a Fiúméban, később a New Yorkban ápolja a hírlapíró gondtalan éjjeli életét."

48 (A New Yorkot Steuer Gyula nyitotta meg 1894-ben, de hamarosan visszatelepült másik üzletükbe, az Abbáziába, melyet halála után is a család vezetett tovább az államosításig.) Berger Becsületes nevén Berzseráj: az Erzsébet körút és a Király utca sarkán nyílt 1906-ban. Berger Leó a háború alatt vagy után eladta 47 Krúdy Gyula: Aranytükrös kávéházban. In: Krúdy Gyula: Régi pesti históriák. Bp., 1967.457. old. is Krúdy Gyula: Aranjuezi éjjelek. In: Krúdy Gyula: Öreg szó az ifjakhoz. I. Bp., 1995.77. old. üzletét, amely 1922-ben már Pátria néven szerepel a címtárban (igen sikeres zenés kávéház lett). A századelőn „a Király színház-beliek is [...] a magyarosan stilizált berendezésű Bergerbe járnak, a Magyar színház népével együtt. Beöthy László prezideál a művészek hosszú asztalán, kikhez a librettisták, zeneszerzők, újságírók népe csatlakozik."

49 És: „eddig ismeretlen, sohasem hallott énekkar zendített rá egy új melódiára, amelyet talán külön karnagyok tanítottak eleinte a hírlap iskolájában, amíg azt a rikkancsok megtanulták... — »Estazest!« — körülbelül így hangzott a harsány trombirajel, amellyel a friss és az első naptól fogva nagyon érdekes utcai hírlap a világrajött... — Estazest! — hangoztatták új énektehetségek a pesti utcákon, míg az új lap szerkesztősége szinte éjjel-nappal együtt ült, hogy a Miksa utcában vagy a Berger kávéházban, de sohase hiányosan vagy elválva egymástól, azon tanakodjon, hogy lehetne még érdekesebbé tenni az újság tartalmát, amely újságszöveg amúgy is olyanformán hatott az olvasóra, mintha odáig még nem olvasott volna hasonlót. Igaz, hogy az akkori Budapest legjobb hírlapírói álltak össze szövetségbe, hogy valami olyasmit produkáljanak, amelynek nem volt még őse, de ralán még szülője se a régi hírlapírásban."

50 Flogy kik voltak e legjobb hírlapírók? Csak néhány név mutatóba: Molnár Ferenc (névadó és ötletgazda), Miklós Andor, Tarján Vilmos (mellesleg később tizenhat esztendőn át a Newyork szédítő sikerű igazgatója), Szabó László, « Uo., 172. old. so Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete. In: Krúdy Gyula: Utazások a vörös postakocsin. I. Bp., 1977.124. old.