Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

SALY NOÉMI „Itt élt és halt, mert másképpen nem tehetett"

szokása volt. —A kávéház egyik részében a báránysüveges veszprémi fiskus még min­dig a Balaton körül utazgat, amikor a kávé­ház Nagykörút felőli oldalán már Sven Hedin ázsiai bolyongásai se keltenek külö­nösebb feltűnőséget. [...] A kisemberek kezdik megtanulni a Vázsonyi nevét, és a névtulajdonost hébe-korba megnézegetik a kávéházi ablakon át. Igen, ott van, ott ül, polgártársai ellenőrizhetik." 47 Négy-öt nagy lap, a Pesti Hírlap, A Polgár, a Magyar Hírlap, a Világ, Az Esi újságírói ül­dögéltek a legendás kávés, Steuer Gyula óvó tekintete alatt: „Egykor a pesti hírlap­írói — és félig-meddig az írói — élet éjsza­kára volt berendezkedve, mégpedig az éjfél utáni éjszakára, midőn a polgárok már haza­mentek és teli tüdőből lehet ordítani a ká­véházban, hogy X. vagy Y. a legnagyobb pa­namista vagy a legrosszabb költő Magyar­országon... »Princi« — aki Steuer néven is megható, kedves emlékezetet hagyott hát­ra —, a Fiúméban, később a New Yorkban ápolja a hírlapíró gondtalan éjjeli életét." 48 (A New Yorkot Steuer Gyula nyitotta meg 1894-ben, de hamarosan visszatelepült má­sik üzletükbe, az Abbáziába, melyet halála után is a család vezetett tovább az államosí­tásig.) Berger Becsületes nevén Berzseráj: az Erzsébet kör­út és a Király utca sarkán nyílt 1906-ban. Berger Leó a háború alatt vagy után eladta 47 Krúdy Gyula: Aranytükrös kávéházban. In: Krúdy Gyula: Régi pesti históriák. Bp., 1967.457. old. is Krúdy Gyula: Aranjuezi éjjelek. In: Krúdy Gyula: Öreg szó az ifjakhoz. I. Bp., 1995.77. old. üzletét, amely 1922-ben már Pátria néven szerepel a címtárban (igen sikeres zenés kávéház lett). A századelőn „a Király szín­ház-beliek is [...] a magyarosan stilizált be­rendezésű Bergerbe járnak, a Magyar szín­ház népével együtt. Beöthy László prezi­deál a művészek hosszú asztalán, kikhez a librettisták, zeneszerzők, újságírók népe csatlakozik." 49 És: „eddig ismeretlen, soha­sem hallott énekkar zendített rá egy új me­lódiára, amelyet talán külön karnagyok ta­nítottak eleinte a hírlap iskolájában, amíg azt a rikkancsok megtanulták... — »Esta­zest!« — körülbelül így hangzott a harsány trombirajel, amellyel a friss és az első nap­tól fogva nagyon érdekes utcai hírlap a vi­lágrajött... — Estazest! — hangoztatták új énektehetségek a pesti utcákon, míg az új lap szerkesztősége szinte éjjel-nappal együtt ült, hogy a Miksa utcában vagy a Berger kávéházban, de sohase hiányosan vagy elválva egymástól, azon tanakodjon, hogy lehetne még érdekesebbé tenni az új­ság tartalmát, amely újságszöveg amúgy is olyanformán hatott az olvasóra, mintha odáig még nem olvasott volna hasonlót. Igaz, hogy az akkori Budapest legjobb hír­lapírói álltak össze szövetségbe, hogy vala­mi olyasmit produkáljanak, amelynek nem volt még őse, de ralán még szülője se a régi hírlapírásban." 50 Flogy kik voltak e legjobb hírlapírók? Csak néhány név mutatóba: Molnár Ferenc (névadó és ötletgazda), Miklós Andor, Tarján Vilmos (mellesleg később tizenhat esztendőn át a Newyork szédítő sikerű igazgatója), Szabó László, « Uo., 172. old. so Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete. In: Krúdy Gyula: Utazások a vörös postakocsin. I. Bp., 1977.124. old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom