Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

FRÁTER ZOLTÁN Szecessziós emberek

sa. Mindemellett vakmerő spekulációkat folytat telkekkel, házakkal, lovakkal, vasúti részvényekkel. Munkatársait — Krúdy szerint — rabszolgáknak tekintette, és gyakran hallatta „asztmatikus, recsegő, indulatos parancsszavait". Kossuth Ferenc azért hagyta ott az Egyetértés-t, mert még vele is gorombáskodni merészelt ez a „karikalábú, farkasszakállú, epeszínű arculatú férfiú". Karrierjének titka nem más, mint a hagyományos, hazafias idealizmussal szakító, egyéni szecesszió, mely tizenkilencedik századi eszmék talaján hangoztat vázszerűen lecsupaszított, stilizált elveket. Az üzlet és a politika érdekközösségének felismerője és haszonélvezője, oly mértékig, hogy 1899-ben bele is bukik gyanús üzelmeibe. Déri Gyula műszaki egyetemi diplomával lép az újságírói pályára, miközben regényeket, elbeszéléseket ír. Ki- és belépéseivel két-három évente más-más redakció munkatársa, időnként a Szervita téri Kispipában a nevezetes irodalmi vendéglő saját lapját, a Kispipa Híradó-x. szerkeszti. Évtizednyi kalandozás után, 1890-től dolgozik ismét az Egyetértés-ben ez a „nagyétvágyú és nagyszomjú férfiú". Valószínűleg ő mutatja meg Krúdy beküldött novelláit Spiegler Arabellának, akinek — Satanella, Bogdán Bella néven — rendszeresen jelennek meg írásai a lapban. Talán a Papnövelde utcai sajtóház termeiben találkoznak először, talán máshol. Ismeretségek szerzésének számos útja van, de minden út Bellához vezet. Benedek Aladár, a bankóhamisításért börtönbüntetést viselt, idősödő, ábrándos költő a Hunnia kávéházban oktatja az élet rejtelmeire az ígéretes talentumot. Mintegy felvilágosítja a tájékozatlan fiatalembert, hogy nem nélkülözheti az előkelő nők pártfogását, ha el akar érni valamit a szépírói pályán. O hívja fel Krúdy figyelmét az Aurora-körre, melynek irodalompártoló hölgyei rendszerint felkarolják a reményteljes tehetséget „a Drexler vendéglő szeparéjában, ahová a Szerecsen utcából van a bejárat". (Az Andrássy út 25. szám alatti balettintézet helyén lévő Drechsler café-restaurant egyik ajtaja a mai Paulay Ede utcából nyílt.) Az itt rendezett összejöveteleken a hölgyek még csak kalapjaiktól, kesztyűiktől, legyezőiktől se válnak meg — bátorította Benedek Aladár a vidéki fiút. Szokolay Kornélné, a cikkeit gyakran Almaviva álnéven jegyző, Balkánszakértő hírlapíró neje gondoskodott arról, hogy a vendéglős valódi kínai teával szolgáljon. „A hölgyek hangversennyel, felolvasással és érvényesülni még nem tudott, ifjú poéták istápolásával foglalkoznak •— idézi Krúdy a fogházat járt életművész szavait. — Igaz, hogy néha felvonultatnak egy vén minisztert, öreg méltóságos urat, városi bizottsági tagot, de a fő cél mégiscsak az, hogy az ifjú költői nemzedéket bizonyos társadalmi szokásokra, illedelmes magaviseletre, tiszta gallérra, mosakodásra, lakkcipőre tanítsák." Más közlések szerint Spiegler Arabella Király utca 47. számú lakásán gyűlt egybe minden csütörtökön az Aurora-kör Makai Emil, Rózsa Miklós, Palágyi Menyhért, Bede Jób, Béldy Izor, Gracza György, Vértesy Gyula, Vértesi Arnold, Beksics Gusztávné részvételével, s időnként feltűntek köztük színészek, festők, zenészek is. Állítólag maga Csávolszky Lajos hozta el ide Krúdyt. Akárhogyan történt is, a műértő, művészetkedvelő, politi-