Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

MÁRAI SÁNDOR [Krúdy]

[Krúdy] MÁRAI SÁNDOR f jím létében soha nem volt „népszerű" író — az írók tisztelték, mert gyaníImi tották, hogy rejtélyes, érthetetlen munkafeltételek mellett, éjszakai kávéházakban és kocsmákban élt egy ember, aki alkotott valamit, aminek nincs elődje, nincs utódja, amit félreértenek, és ami — úgy, ahogy van — egyedülvaló. De a közönség és a kiadók inkább fanyalogva, vállveregetve tűrték, mint valamilyen különösséget, aminek van színe, jellege, de nem kell komolyan venni. Aztán egyszerre — tíz évvel halála után — felocsúdtak az olvasók. Megszólalt ez a hárfahang, Krúdy hangja, és a „más"-ról beszélt. Miről írt? A „Hét Bagoly"-ban egy öregember visszaköltözik ifjúsága hónapos szobájába, hogy még egyszer átélje a színhelyet, és találkozzék, ha öregen is, azokkal, akikhez ifjúságában így vagy úgy köze volt... és az olvasó felfigyelt, mert ebben a visszanézésben az emberek nemcsak tulajdon ifjúságukat látták, hanem Budapest ifjúságát, ahová egyszerre mindenki visszavágyott. Krúdy megmutatta, hogy az ilyen kísérteties visszanézés lehet más is, mint csömör és csalódás. (Az öreg Mauriac azt írta, „a testek grimaszokat vágnak" a vénség állapotában -— de Krúdy megmutatta, hogy a grimaszok mögött az ismerős arcok változatlanul fénylenek, „élményeink" alján volt és van valami, amin az idő sem tud változtatni). Negyven-ötven év előtt írta remekműveit budapesti, körúti újságokba, fillérekért... írói ereje és nagysága fél évszázad múltán, amikor újra megszólalt a műve, csaknem érthetetlen. Ennek az alkoholistának nincs egyetlen fáradt sora, erőtlen hasonlata. Huszonöt-harminc éves korában olyan felülmúlhatatlan biztonsággal, olyan alvajáró céltudatossággal írt, mint húsz évvel később, élete vége felé. Kísérteties erővel látott embert, álmot, látta a másik Magyarországot. Az „Asszonyságok díjá"-ban a hős eg)' temetésrendező, aki lakodalomba, onnan bordélyházba téved, ott, tudathasadásos jelenetben találkozik másik énjével, Alom úrral, és a két alak, félelmes ikerpár, együtt tévelyeg a holtak és elevenek század eleji Budapestjén... Egyszerre