Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

FÁBRI ANNA „Mit lehet írni Pestről?"

mélyes távolságtartással szemlélték. (Éppúgy példa lehet erre Babits Halálfiai című regénye, mint Szabó Dezső nagy feltűnést keltett könyve: Az elsodort falu vagy Móricz nagyvárosi „lektűrjei": Az asszony beleszól vagy // fecskék fészket raknak. Ez utóbbiakban egyébként, éppúgy, mint Kosztolányi Esti A?r/z<?/-történeteiben a birtokba vehető Pest is jelen van.) Krúdy életművében azonban (az 1901-ben közreadott, s irodalmi mintáit még túlontúl nyíltan vállaló Az aranybányá-t követően) szüntelen, önmagára reflektáló alakulásában vehető szemügyre Pest legteljesebb írói elsajátításának folyamata.

12 Különleges fontossága van annak, hogy Krúdy, ha Pestről ír, soha nem a jelenről ír. Történetmondóként szinte mindig az emlékező helyzetében nyilvánul meg, s igen gyakran lépteti fel így hőseit is.

13 Regényei, elbeszélései és tárcái leggyakrabban az ebből adódó, szimbólum- és metaforateremtésre serkentő értelmezési keretben jelenítik meg a városhoz kapcsolódó (ábrándos képzetekben, olvasmányélményekben, kocsmai és kávéKonflis-csendélet Vizsgálat után a „stand"-on 1908 Mühlbeck Károly rajza „ «A jó szagú állatbőrrel, bársonnyal felszerelt kocsiban a budai Lánchídfőtől a Vérmezőig tartott az első csók.»" 12 Valószínűleg hasonló vélemény vezérelte John Lukácsot, amikor Budapest I900. A város és kultúrája (1991 ) című, eredendően az angol nyelvű közönség számára íródott mentalitás- és életmódtörténeti városmonográfiájában főként Krúdy-idézetekkel illusztrálta fejtegetéseit. 13 Ez egyébként nemcsak pesti történeteit jellemzi, hanem egész munkásságának egyik legsajátabb, lényegi vonása.