Krúdy és Pest - Budapesti Negyed 34. (2001. tél)

SALY NOÉMI „Itt élt és halt, mert másképpen nem tehetett"

vére vitatkozhatna". Téli napokon „a sarki hordár nyakába húzza a fejét, és óvakodva szívja átkozott kis pipáját [...] a mindig szerelmes aranymívesné nem hivatja uzsonnára Csinosi nagyságos urat a Kristóf térről, sem a »Központi«-ból a dákója felett cézári mozdulattal álldogáló Benedek Aladár költő urat..."

71 „Ambrus Zoltánnak [...] olyan irodalmi igényei vannak, mint Maupassant-nak, és olyan idegenszerű és választékos a világnézete, mintha nem a Central kávéházban olvasgatná éjszakánként a párizsi újságot, hanem egy luxusgőzös szalonjában utazna..."

72 S még egy villanás, ahogy a fiatal írók csapata összeverődik: „Megérkezett az ifjú Molnár Ferenc társaságával, amelyet úgy húzott maga után, mint egy sziporkázó szellemmozdony a vasúti kocsikat. Nemigen lehetett őt egyedül látni, fénylő monoklija a város legkülönbözőbb éjjeli kávéházaiból kinézegette híveit, mintha valami távcsövön át vizsgálná őket. A Belvárosból elindult a két Feiks fiú [...] a József körúti Hazám kávéházból Zoltán Jenő [...] a professzorok Central kávéházából dr. Molnár Géza, a zeneelmélet tanára..."

73 Gyanítható azonban, hogy sokkal többször megfordult itt, mint ahányszor szóbahozza, hiszen itt volt A Hét, majd a Nyugat egyik törzshelye, és „1915 vége felé Czimmer Ferenc, akkori gyorsíró és lapszerkesztő [...] mutatott be [...] Krúdy Gyulának a Central kávéházban, Hillebrandt Jenő régész társaságában..."

74 A Royal szálló kávéháza Ebben az ugyancsak híres körúti kávéházban a század első éveiben a „royalisták köre" tanyázott. (Innen a Drechsler első emeleti különtermébe, 1901-ben pedig önálló otthonba költöztek, melyet Zilahy Gyula, a Nemzeti Színház fiatal színésze keresztelt el — az asztaltársaságot alkotó festők, építészek, szobrászok, zenészek, énekesek és komédiások csapatát összefogandó — FÉSZEK-nek.)

75 Krúdy később kezdett idejárni, főként 1915-16-tól, amikor összebarátkozott a szálloda igazgatójával, Várady Gyulával —- de feleségével, majd annak első házasságából származó kislányával, Rózsa Zsuzsival is. 1916-ban Krúdy beköltözött a szállodába, 1918-ban pedig magával vitte Zsuzsit a Margitszigetre, és feleségül vette. A Royalba jártak a magyar pszichoanalitikus iskola nagyjai, Ferenczi Sándor és baráti köre. „Ámde a világért sem szeretném, ha könyvemet tudálékosnak vagy álbölcsnek ítélnék, mert itt-ott Freud professzor, illetőleg Ferenczi Sándor doktor tanításának nyomai mutatkoznak. A könyv lehetőleg ragaszkodik a legrégibb álmoskönyvek feljegyzéseihez..." — mondja az Almoskönyv első kiadásának előszavában. Hát akkor lapozzuk föl a vonatkozó címszót. „Kávé. Társaság." És kávéházzal álmodni, Gyula úr? 70 Krúdy Gyula: Ady Endre éjszakái. Bp., 1989.88. old. 71 Krúdy Gyula: Hét Bagoly. I. m. 72 Krúdy Gyula: Ambrus Zoltán. In: Krúdy Gyula: Irodalmi kalendárium. Bp., 1989. S.a. r.: Barta András. 73 Krúdy Gyula: Rezeda Kázmér szép élete. I. m., 44. old. M Nemere József visszaemlékezése. In: Krúdy világa. Bp., 1964. 539. old. Szerk.: Tóbiás Áron. 75 Tolnay Ákos: A FÉSZEK 25 éve. (1926.) In: A FÉS1EK. Bp., 1962. 12-15. old. Szerk.: Demeter Imre.