Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZETI KÖZPONTOK, MŰVÉSZNEGYEDEK - HADIK ANDRÁS Műteremlakások, műtermes villák, művésztelepek Budapesten

szagos Magyar Képzőművészeri Társulat nagydíját. A kolozsvári Mátyás király és a pozsonyi Mária Terézia szobor mellett meg kell említenünk a zilahi Wesselényi emlékművet (1902), Tisza Lajos szegedi szobrát és Wenckeim Béla kisbéri lovasszobrát. Feszty Árpád (1856-1914); Münchenben és Bécsben tanult, az akadémikus festészet képviselője. 1880-ban a Golgota című képével keltett feltűnést, életképei közül kiemelkedik a Bányász-szerencsétlenség. Az Operaház előcsarnokában 9 falképet festett. 1892 és 94 között készül, többek közt Mednyánszky, Vágó Pál és mások közreműködésével, a Magyarok bejövetele című, máig híres körképe. Feszty Gyula (1854-1912); építész, tanulmányait Aachenben végezte. Első jelentősebb munkái a nyitrai városháza (1882, Vojta Antallal). O tervezte a körkép épületét 1892-ben, amelyet 1899-ban elbontottak a Szépművészeti Múzeum építkezései miatt. 1895-bcn épült a kolozsvári református teológia épülete. Bérházai közül megemlítendő a Budapest, Rádai u. 21, valamint a Mátyás u. 22, 20, 18. szám alatt álló bérházegyüttese (1906). Franz Matouschek (1874-?); építész, a salzburgi iparművészeti iskolában, majd Otto Wagner mesteriskolájában végezte tanulmányait. 1908 és 1913 között Budapesten élt és alkotott. A Rákos-villa mellett az ő munkája a Pucher-palota a Petőfi téren. Később Bécsben dolgozott. Gabriel Max (1840-1915); Prágában, Bécsben és Münchenben Pilotynál tanult. 1879-1883 közt az Akadémia tanára. Népszerűek voltak figurális kompozíciói és illusztrációi. Gergely Imre (1868-?); festő, a Mintaipariskolában, Bécsben, Fiumében és Münchenben tanult. 1891-től olasz és tuniszi tájakat, vásárokat ábrázoló képekkel vesz részt a Műcsarnok tárlatain. Gerster Kálmán (1850-1927); építész, Bécsben Theophil Flansen növendékeként végzett a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd a mester irodájában dolgozott. Legismertebb munkái közé tartozik a Deák- és a Kossuth-mauzóleum (1902-1906). A Millenniumi Kiállítás alkalmával tervei szerint épült fel Lágymányoson a Konstantinápoly Budapesten elnevezésű „vigalmi negyed" Glatter Ármin ( 1861-1931 ) ; festő, Budapesten és Münchenben tanult. Táj-, arcos zsánerképeivel vett részt a Műcsarnok kiállításai. A Fészek egyik alapítója. Györgyi Dénes (1886-1961); építész, a „Fiatalok" jelentős alakja, Kós barátja, 1903-ban végzett a Műegyetemen. Néhány főbb műve: Városmajor utcai iskola (Kossal); Bácskeresztűr, elemi iskola (1911-12); Kassa, Tost ház (1912 körül); Kerekegyháza, katolikus templom (1912); Kiskunhalas, elemi iskola (1912-13) stb. 1910-től az Iparművészeti Iskola tanára. Horváth Béla (1888-?); festő és szobtász, Budapesten, Münchenben és Párizsban tanult. 1909-ben a Salon d'automneban állított ki először. 1912-től gyakran szerepel Budapesten. A Műcsarnokban 1927-ben és 1930-ban volt gyűjteményes kiállítása. 1945-től 1948-ig Auszttiában, majd az USA-ban élt. Huszár Adolf (1842-1885); a bécsi akadémián tanult. Elsősorban köztéri szobrokat (Eötvös József, 1879, Budapest; Du-