Művészet a városban - Budapesti Negyed 32-33. (2001. nyár-ősz)

MŰVÉSZEK ÉS POLGÁROK: TÁMOGATOTTAK ÉS TÁMOGATÓK - ERDEI GYÖNGYI Mozaikok a budapesti mecenatúra fénykorából 1901-1918

Mozaikok a budapesti mecenatúra fénykorából 1901-1918 A

kiegyezés korának Pest-Budája a későbbi metropolishoz képest álmos kisváros volt: a bevándorolt falusi népesség életformája, szokásrendszere, viselete határozta meg jellegét, s nagyrészt külső képét is. A következő évtizedek azután a lakosság fantasztikus mértékű növekedését hozták — Budapest 1900-ra Európa nagyvárosai közt a nyolcadik helyre került, megelőzve Plamburgot, Varsót, Madridot és Rómát. E néhány évtized alatt teljesen megváltozott a városkép. A földszintes házak korábbi túlsúlya csökkent, kiépültek a reprezentatív főútvonalak eklektikus bérpalotáikkal, középületeikkel. Az alkotások döntő többsége a historizmus stílusvonulatát követte, amely meghatározó hagyomány maradt egészen a századfordulóig, kissé még tói is élve az időszakot. A felépült reprezentatív középületekjói illeszkedtek a városi polgárság ízlésvilágához, hiszen az urbánus kultúra itt „gyökeret talált" a klasszikus ideálokban, amelyek látványosan öltöttek testet az épületek homlokzatain és változatos díszítőelemein, de a köztéri szobrokon is. ERDEI GYÖNGYI ' ^

z közölt tanulmány egy nagyobb munko része, amely az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával készült, s Á fővárosi műpártolás története, 1873-1918 címmel jelent meg {Janulmányok Budapest Múltjából XXVIll. Budapest, 1999., 159-208. old.) Terjedelmi okokból az eredeti jegyzetapparátusnak itt csak a fontosabb része közölhető. Á jegyietekben használt rövidítések: BFLIV. 1407 = Budapest Főváros Levéltára Budapest Székesfőváros Tanácsának irotoi. a. ) Tanácsülési jegyzőkönyvek b. ) Tanácsi ügyosztályok központi irattára, szfőv. = Székesfőváros ein. = Elnöki BTAA Ad. K.M. ir. = Budapesti Történeti Múzeum Adattára, Kiscelli Múzeum iratai